Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. június 8 (13. szám) - Meira Kumar, az indiai parlament alsóháza elnök asszonyának köszöntése - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. ORBÁN VIKTOR miniszterelnök:
1199 Én nem azt vártam, hogy az ellenzék az elismerés hangján szól, és csettint néhányat, hogy ez igen, de azért m égis, egy megjegyzés erejéig álljunk meg annál a gondolatnál, hogy Európában ez idáig a családok ösztönzése, a családtámogatás elismerése és az egykulcsos adó összeillesztése csak bonyolult módon sikerült, ha egyáltalán sikerült. Itt egy olyan rendszert ja vaslunk, amely megőrzi az egykulcsos adó minden előnyét, tehát nem borítja fel a rendszert, nem teszi bonyolulttá, ugyanakkor lehetőséget ad, hogy a gyereknevelés költségeit itt kötött megállapodás alapján, a mindenkori költségvetési törvénynek megfelelően megteremtsük. (Taps a kormánypártok soraiból.) Azt kérem önöktől, hogy legalább az esélyét adják meg annak, hogy ezt a magyar emberek számára bemutathassuk, a parlament elé terjeszthessük, és anélkül, hogy a szöveg még itt lenne, és a költségvetési törvén y és az adótörvények vitája megindult volna, ne akarják kiölni az emberekből azt a várakozást, amelyben az fogalmazódik meg, hogy egy átlátható, egyenes, tiszta, végre a becsületre építő adórendszere lehet Magyarországnak. Ez egy komoly remény. Inkább azt kérem, hogy eleve elutasítás helyett próbáljanak közreműködni ebben, és ha lehet, segítsenek bennünket abban a munkában, hogy ezt minél pontosabban, precízebben alkothassuk meg. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokból.) Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Arra a megjegyzésére a Jobbik elnökének, miszerint kevés, arra azt tudom mondani, hogy ennyire futotta. (Derültség a Fidesz soraiban.) Lehet azt mondani - talán a szocialisták nevében felszólaló elnök úr is ezt mondta , hogy ez kevés. Én húsz éve ülök itt ebb en a Házban (Közbeszólások az MSZP soraiból.) , a rendszerváltás első kormányprogramjának vitáját is végighallgattam, és pontosan emlékszem, hiszen tanúja voltam annak, hogyan kezdte meg a munkáját egyegy koalíciós kormány. És nyugodtan mondhatom önöknek, minden túlzás nélkül, anélkül, hogy a saját lovunkat szeretném dicsérni, nem emlékszem arra, hogy ennyi idő alatt, még a kormány megalakulása előtt ennyi munkát végzett volna a Ház, és a kormány megalakulását követő két hétben ennyi lehetőséget sikerült vo lna nyitni az emberek előtt, és ennyi témát tudtunk volna felkínálni az önök számára vita tárgyául. Itt se várjuk, hogy megdicsérjenek bennünket, megértjük, hogy az ellenzéki létnek is megvannak a szabályai, de az alapvető tényeket azért mégse hagyjuk figy elmen kívül. (Közbeszólások az MSZP soraiból.) Én száznapos türelmi időkre és hasonlókra emlékszem a magyar alkotmányos gyakorlatból. Itt most valami más történik, legalább ennek a valami másnak a tényét ismerjük el, és alapvető tényeket ne tegyünk komoly emberek közötti vita tárgyává. (Taps a kormánypártok soraiból.) (Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Ami azt a biztatását illeti az elnök úrnak, a Jobbik elnökének, hogy legyen más az akcióterv: örömmel állunk a kihívás e lé. Lesz még, hiszen van jó néhány kérdés, önök is megemlítettek jó néhányat, amelyben a magyar parlamentnek még elvégzendő munkája akad. Az államadósság újratárgyalásának kérdésében azonban semmi jóval nem tudom biztatni azokat, akik engem akarnak erre bi ztatni. A következő a helyzet: a magyar államnak minden évben átlagban 6000 milliárdnyi államadósságot kell megújítania, ha azt nem újítja meg, abban az esetben a magyar állam egészen egyszerűen működésképtelenné válik (Dr. GaudiNagy Tamás: Ki tette ilyen né?) , nem tudja kifizetni a közalkalmazottait, nem tudja kifizetni a fennálló tartozásait, nem tudja vállalni és tartani a korábban vállalt kötelezettségeit. Ezért, felfogásom szerint - sőt, ez nem egyszerűen felfogás, hanem meggyőződés is , ellentétes a magyar állam érdekeivel és ellentétes a magyar választópolgárok érdekével bármilyen adósságátütemezési tárgyalás kérdésének felvetése ebben a pillanatban. Az önök által is ismert ideges, hektikus világgazdasági helyzetben pedig, úgy gondolom, kifejezetten káros is. Ha gondolják, akkor persze vitassuk meg, de inkább azt javasolnám önöknek, bár nem értünk egyet, és ez nyilván fenn fog maradni hosszabb időn keresztül is, ezt a kérdést ne hozzák most elő, ne akarják rávenni a magyar parlamentet és a magyar kor mányt arra, hogy államadósságátütemezési kérdéssel foglalkozzon, mert ez kárt fog okozni Magyarország
