Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. június 7 (12. szám) - Az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit jelölő eseti bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. HARGITAI JÁNOS, a számvevőszéki és költségvetési bizottság előadója, a napirendi pont előadója:
1135 meg nem is, és annak megfelelően kerül so r esetleg részletes vitára. (Jelzésre:) Most kapom az információt, hogy mivel az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz nem érkezett módosító javaslat, ennek részletes vitájára nem kerül sor. Következő ülé sünkön az előterjesztés elfogadásáról döntünk. Az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit jelölő eseti bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája ELNÖK (dr. Latorcai János) : Tisztel t Országgyűlés! Soron következik az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit jelölő eseti bizottság létrehozásáról szóló határozati javaslat általános vitája a lezárásig. A számvevőszéki és költségvetési bizottság önálló indítványát H/188. számon ismerhet ték meg. Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Hargitai János úrnak, a számvevőszéki és költségvetési bizottság alelnökének, a napirendi pont előadójának, 20 perces időkeretben. Tájékoztatom tisztelt képviselőtársaimat, hogy ezzel kapcsol atban kisebbségi vélemény is el fog majd hangozni. Öné a szó, képviselő úr. DR. HARGITAI JÁNOS , a számvevőszéki és költségvetési bizottság előadója, a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mint az itt a Házban eléggé köztudott és sajnálatos, az Állami Számvevőszéknek alelnökei 2001. év vége óta nincsenek, ami viszont még nagyobb baj, 2009. december 9e óta a Számvevőszéknek elnöke sincs. Amikor a Számvevőszékről beszélünk, akkor nemcsak az Országgyűlés ellenőrző szervéről beszélünk, hanem egy alkotmányos intézményről van szó. Vezetők nélkül az alkotmányos intézmény nem működhet. Ha így működne mégis, az nyilvánvalóan visszás, sérti az alkotmány rendelkezéseit, ezért ezt a helyzetet orvosolnunk kell. Nyikos László , a költségvetési bizottság elnöke a költségvetési bizottság ülésén kezdeményezte, hogy fordulhasson a házbizottsághoz, a Ház elnökénél ebben az ügyben is szorgalmazta az elnök úr ennek a kérdésnek az orvoslását. A házbizottság ennek kapcsán össze is ült, és ahogy az gyakran lenni szokott, a házbizottságban nem volt konszenzus a tekintetben, hogy egy milyen összetételű bizottság jöjjön létre, és ez a bizottság hogyan hozza meg a javaslatait. Ezért Schmitt Pál, a Ház elnöke a költségvetési bizottsághoz utalt a vissza a kérdést, és azt kérte a költségvetési bizottságtól, hogy a határozati javaslattervezetet a költségvetési bizottság készítse el, és nyújtsa be a Háznak. Erre tettünk kísérletet az elmúlt alkalommal. A költségvetési bizottsági ülésünkön három hatá rozati javaslattervezet is megfordult. Én most arról fogok beszélni, amelyet végül is a költségvetési bizottság elfogadott. Az Állami Számvevőszékről szóló ’89. évi XXXVIII. törvény 7. §a egyértelműen rendezi azt, hogy egy hány tagú jelölőbizottságot kell létrehozni akkor, amikor az ÁSZnak elnökét vagy alelnökeit kívánjuk jelölni és megválasztani. A Számvevőszékről szóló kétharmados törvény egy nyolcfős jelölőbizottság felállítását írja elő, ezért mi erre a törvényszakaszra hivatkozva, valamint a Házszabá ly 34. § (1) bekezdésére és 35. §ára hivatkozva az önök előtt lévő határozati javaslatot beterjesztettük. Vitára adott okot a bizottsági ülésen a nyolc tag közül az arányok megválasztása. Azonban a Házszabály itt eligazít minket. A Házszabály 35. § (3) be kezdése a következők szerint fogalmaz: “Eseti bizottság működésének szabályaira az Országgyűlés vagy az eseti bizottság eltérő
