Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. június 7 (12. szám) - Az alkotmány-előkészítő eseti bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. BALSAI ISTVÁN (Fidesz):
1121 hogy hosszú időn keresztül fog működni a bizottság, de ha a bizottság komolyan veszi a feladatait, akkor ez fél év alatt megoldható. Már említettem azt, hogy Bárándy képviselő úr Orbán Viktor különféle kijelentései vel polemizált, és ezzel szembeállította Sólyom Lászlónak az Alkotmánybíróság 20. évfordulójával kapcsolatos beszédét. Én nem látok itt semmi, közöttük lévő ellentétet. Amennyiben Orbán Viktor nem látná miniszterelnökként fontosnak az új alkotmány kérdését , akkor bizonyára nem került volna sor ennek a határozati javaslatnak az előterjesztésére. Végül is aztán ő is belátta, hogy szükség van erre, de nem az Orbán Viktori értelemben. Nem tudom, nem tudok vitatkozni ezekkel. Én úgy gondolom, hogy az Orbán Vikt orral kapcsolatos megjegyzéseit, ha szükségesnek tartja, majd Orbán Viktor fogja értékelni. A kormánypárti hozzászólások természetesen támogatják, ezért különösebben sem Salamon képviselő úr, sem pedig Mátrai Márta hozzászólásával azért nem kell foglalkozn om talán, mert teljes mértékben megegyeznek az előterjesztő szándékaival. Ami már viszont választ igényel, a Jobbik vezérszónokának, Gyüre Csabának a véleménye, aki azt kéri számon, hogy miért nem paritásos ez a bizottság, mint ahogyan a választójoggal kap csolatos albizottság paritásos alapon jön létre. Azért nem, tisztelt képviselő úr, mert ez nem albizottság. Ez egy eseti bizottság, amelyben a választók döntésének nyilvánvalóan tükröződni kell. Az egy más kérdés, hogy egy konkrét jogterülettel kapcsolatba n egy főbizottságnak, egy bizottságnak vagy egy szakbizottságnak alárendelt albizottság paritásos alapon fog működni. Ennek semmi összefüggése nincsen a jelen javaslattal. A választójogi albizottság valóban paritásos alapon fog működni. Természetesen attól nem tudunk eltekinteni, hogy a választók ilyen arányú felhatalmazást adtak, többek között az alkotmány elemeinek a kidolgozására is. Innentől kezdve aztán a vita teljes mértékben elterelődött a javaslatról. Schiffer Andrástól kezdve mások többszörös hozzá szólásán keresztül arról beszéltek a hozzászólók, amit a határozati javaslat nem tartalmaz, hogy miért kell és miért nem kell, miért van hatályban és miért nincsen hatályban az a bizonyos négyötödös szabály, amellyel kapcsolatban még az is elhangzott, hogy bezzeg Horn Gyula mennyire értette a demokráciát. Elmondanám kedves képviselőtársaimnak, akik nem voltak jelen - én jelen voltam, még néhányan vagyunk itt , hogy Horn Gyula kormányával együtt ellene szavazott annak a határozati javaslatnak, amely azért n em lett egyébként 1994 és ’98 között alkotmány (Dr. Lamperth Mónika: De a demokráciának nem szavazott ellen…) , mert a miniszterelnök, aki egyébként önök szerint olyan nagy hangsúlyt helyezett az ellenzéki jogok kifejezésére, végül is kormányával egyetemben , egyébként a koalíciós társával fennálló nézeteltérések miatt, nem az MDF, meg nem a KDNP, meg nem a Kisgazdapárt érveinek a súlya alatt, hanem saját koalíciós partnerével kapcsolatos, kardinális ellentétek miatt levette a szavazatával együtt a kérdést a napirendről. (19.30) GaudiNagy Tamás többszörös hozzászólásában nagyonnagyon sok mindent érintett. Arról beszélt, amit majd a bizottságnak ki kell dolgozni, hogy mit kell tartalmaznia majd az alkotmánykoncepciónak. Úgy gondolom, lesz majd módja ebben a b izottságban ezeknek a szempontoknak az érvényesítésére. Hangsúlyozottan kérek mindenkit, hogy jelen körülmények között, az általános vitától nem elrugaszkodva arról tessenek szíves lenni majd dönteni, hogy legyene ilyen bizottság. Úgy láttam, ebben egyeté rtés volt. Többékevésbé mindenki egyetértett, még az egyébként ellenző és nemmel szavazó Schiffer képviselő úr sem magát a folyamat egészét kérdőjelezte meg, hanem az előkészítés módját és az ilyen formában való előterjesztést bírálta. De abban, ezt örömm el mondhatom, mindenki egyetértett, hogy elérkezett az idő 21 év után arra, hogy ezekkel a kérdésekkel szembenézzünk. Hogy mennyi idő kellene ennek az előkészítésére, mennyi lenne az optimális, és mi minden kellene még, még egy előzetes bizottság, az is pa ritásos legyen, abban állást foglalni, hogy legyene ilyen bizottság - úgy gondolom, ez már tényleg nem szolgálná az ügy céljait.
