Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. június 7 (12. szám) - Az alkotmány-előkészítő eseti bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
1105 kormánypárti kétharmados többség. S ugyancsak árulkodó az, még inkább árulkodó - és hadd mond jam azt, méltatlan is , hogy a ma 10 órakor az alkotmányügyi bizottság asztalára letett alkotmánymódosítást olyan sebtében, gyorsan kellett idehozni, hogy még rendesen aláíratni sem volt módjuk a beterjesztőknek. Ugyanis - csak azoknak mondom, akik nem lá tták a papírt, hogy - nyomtatásban Lázár János frakcióvezető és Mátrai Márta képviselő asszony, a frakció tagja szerepel, de aláíratni már csak annak a munkatársnak, aki szaladgál ezekkel a papírokkal, Mátrai Mártát volt ideje elérni, Lázár Jánost már nem volt idő elérni, olyan gyorsan kellett beadni. És nem más szerepel ebben a sebtében, gyorsan, ma egyébként lezárásig tárgyalandó előterjesztésben, mint hogy a négyötödös szabályt, hogy ezt négyötöddel kell elfogadni, az alkotmányból kiveszik. (Az elnök a c sengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Tehát ez a jó szándék, ez a jóindulat az eljárási lelepleződések okán egyáltalán nem indokolt, a Magyar Szocialista Párt elfogadhatatlannak tartja. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Megadom a szót az írásban előre jelentkezett felszólalók közül - egyelőre egyről tudunk - GaudiNagy Tamás képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportjából. (Dr. GaudiNagy Tamás: Nem írásban voltam! - Egy hang: Isis!) Nálunk szerepel, képviselő úr. 15 pe rces időkeretben adom meg a szót. Ha nem kíván vele élni, nyugodtan jelezze. Írásban is jelezte, és a gombot is megnyomta. Ettől még csak egyszer 15 percben fogom megadni a lehetőséget. DR. GAUDINAGY TAMÁS (Jobbik) : Jó. Kollégáim jelezték írásban, én maga m nem, de így köszönöm szépen a korrekciót. (Derültség és közbeszólások a Fidesz padsoraiban.) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Igen nagy súlyú kérdés áll előttünk, amiről már többször szóltam az elmúlt három hét időszakában; ezzel kezdtem, az első felszól alásom ez volt az Országgyűlésben. Fel is mutattam a történeti alkotmányról szóló remek kötetet, amelyet Zétényi Zsolt állított össze. Remek tanulmánnyal foglalja össze, tekinti át ezeréves alkotmányosságunk történetét, sarkalatos törvényeink üzenetét foga lmazza meg, amelyek máig tartó üzenete röviden összefoglalva az, hogy alkotmányozni így nem szabad. Ez a rövid üzenete a történeti alkotmányosságunknak. Mindaz, amit az alkotmányozási folyamat kapcsán ez az előterjesztés tartalmaz mind szellemében, mind ta rtalmában, úgy gondolom, hogy szembemegy azzal a történelmi örökséggel, amit a történeti alkotmányosságunk jelent. Mert miről is van szó? Arról van szó, hogy - mint ahogy hallottuk - lassan már el is hisszük, de mégsem tudjuk elhinni, hogy forradalom volt az országban, egy új társadalmi szerződés köttetett úgymond a választásokon. Mint tudjuk, társadalmi szerződés csak és kizárólag úgy tud köttetni, ha a felek egybehangzó akaratnyilvánítást tesznek, azaz elhangzik egy ajánlat, amely részletesen tartalmazza a megkötéshez, elfogadáshoz szükséges feltételeket; ezt az ajánlatot mérlegeli a másik fél, és az ajánlás mérlegelése után szabad akaratából, nem megtévesztve, nem befolyásolva akaratában, elfogadja azt az ajánlatot. Így jöhet létre egy jó, helyes társadal mi szerződés. Mielőtt elmélyedünk az előttünk fekvő 178. számú javaslat vizsgálatában, ezt a kérdést kell helyretennünk, amely szerint mindenfajta nagyon hangzatosnak tetsző kijelentéssel ellentétben nem köttetett új társadalmi szerződés. Legfeljebb annyib an tudok kompromisszumot kötni ebben, hogy lehetőség teremtődött arra, hogy egy új társadalmi szerződés köttessen. (18.20) És újragondolja a magyar társadalom a jogi kereteket, és leginkább az életviszonyok legalapvetőbb bázisát jelentő alkotmányos keretek et újragondolja, újrafogalmazza, és ehhez odarendeljen bölcs vagy kevésbé bölcs embereket, mindenesetre olyan embereket, akik értenek ehhez a dologhoz, azaz az alkotmányozás szent ügyével megbízhatók mint előkészítők, és ha az előkészítés megtörténik, akko r utána lehet egy széles körű társadalmi vitát kezdeményezni az ügyben.
