Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. június 7 (12. szám) - Az alkotmány-előkészítő eseti bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. SALAMON LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
1097 az alkotmányosság jegyében történő szabályozására, illetve átalakítására, valamint az alapvető emberi és állampolgári jogoknak az újragondolására. A Nemzeti Kere kasztal politikai értelemben informális alkotmányozó nemzetgyűléssé vált, és a munkája eredményeként létrejött közjogi szabályozást az utolsó pártállami Országgyűlés, az erre irányuló előzetes politikai megállapodásoknak megfelelően, a kommunista diktatúra alkotmányának módosítása útján az 1989. évi XXXI. törvénnyel emelte hivatalos alkotmányos szöveggé. Formai értelemben tehát az állami jogalkotás szintjén a sztálinista alkotmány módosítására került sor. Tartalmilag azonban új alkotmány született, amely lé nyegében megfelelt és ma is megfelel egy alkotmányos és demokratikus jogállammal szemben támasztható követelményeknek. Az 1989es alkotmánymódosítás az alkotmányos kérdések túlnyomó részét rendezte, majd 1990ben és az azt követő néhány évben az új alkotmá nyos értékeknek megfelelő szabályozás, a még visszamaradt területeken is, például az önkormányzatok létrehozásával, a történelmi címer visszaállításával, az országgyűlési biztosi intézmény részletes szabályozásával alapjaiban létrejött. Tisztelt Képviselőt ársaim! Végigtekintve ezen a folyamaton, tartozunk azzal a történelmi igazságnak, hogy ez az alkotmányozás történelmi jelentőségű alkotmányos fordulatot eredményezett, amelyre minden akkori résztvevő, nagyok és kicsik egyaránt, joggal lehettek vagy lehetne k büszkék. Megemlékezve erről a korszakos változásról, az alkotmányos fordulat kidolgozásában két kiemelkedő szerepet játszó személyiséget mindenképpen indokolt név szerint is megemlíteni. Az egyik ilyen személyiség Pozsgay Imre, aki az állampárt reformszo cialista szárnyának vezetőjeként, túllépve a párttagság korlátain, nagyon sokat tett a folyamat sikeréért. A másik pedig Antall József, aki otthonról hozott polgári és demokratikus elkötelezettségével, valamint kiemelkedő közjogi műveltségével sokban hozzá járult az alkotmányos berendezkedés kialakításához. Tisztelt Képviselőtársaim! Az így megszületett, tartalmában új alkotmány, minden erénye mellett nem elhanyagolható gyengeséggel rendelkezik. Jelesül sem a Nemzeti Kerekasztal nem volt legitim alkotmányozó hatalomnak tekinthető - megjegyzem, annak ellenére sem, hogy a politikai közvélemény túlnyomó többségének támogatását élvezte , még kevésbé volt az a formális alkotmánymódosítást végrehajtó utolsó pártállami parlament, amely nem szabad választások eredmé nyeként született meg. Tudták ezt a kor szereplői is, amikor az alkotmány preambulumában az elfogadott alkotmányszöveg ideiglenességére utaltak, kimondva, hogy az csak a végleges, új alkotmány elfogadásáig rendelkezik jogérvénnyel. A rendszerváltó alkotmán yozók önmérsékletet tanúsítva természetesnek tekintették, hogy az országnak egy új, tiszta lapra írt alkotmányra van szüksége, amelynek megalkotása a szabadon választott Országgyűlés feladata lesz. Mint tudjuk, ez az új alkotmány nem jött létre, és ez anna k ellenére is adósságát képezte és képezi az 1990től működő országgyűléseknek, hogy az 1989es alkotmányozás a nép által közvetve és utólagosan legitimációt nyert. Egyébként erről sem szabad elfeledkeznünk, mármint hogy a legitimáció utólagosan és közvete tten létrejött azáltal, hogy a nemzet az 1990es választásokon a kerekasztalon kívüli pártokat nem juttatta be a parlamentbe, illetve, hogy a különböző országgyűlési választásokon, valamint a népszavazásokon való részvételével magáénak fogadta el a hatalom gyakorlás intézményeit. Tisztelt Képviselőtársaim! Az új alkotmány megalkotása az ideiglenes alkotmány helyett végleges és eredendően megkérdőjelezhetetlen legitimációjú alkotmányt adna a nemzetnek. Az új alkotmány mentes lenne az 1949es év stigmájától. H a nem telt volna el a rendszerváltozás kibontakozásának kezdetétől több mint húsz esztendő, akkor még azt is mondhatnánk, hogy végre megvalósulhatna a követelmény: egy új rendszernek tiszta lapra írt új alkotmánya legyen. Ezt azonban ma már így nem mondhat juk, hiszen a rendszer már nem új, ráadásul működésével, a hozzá tapadó társadalmipolitikai ellentmondásokkal, közállapotunk gondjaival, mindennapjaink nyomasztó problémáival összefüggésben a rendszerrel szemben felerősödött a kritika hangja és a megújítá s igénye.
