Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. június 7 (12. szám) - Az alkotmány-előkészítő eseti bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - DR. MÁTRAI MÁRTA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1091 Köszönjük szépen. Köszöntöm a tisztelt Házat, átvettem az elnöklést. Mo st a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, 2020 perces időkeretben, és mint ahogy önök is tudják, ezenközben kétperces hozzászólásokra nincs lehetőség. Megadom elsőként a szót Mátrai Márta képviselő asszonynak, a Fideszképviselőcsoport vezérszónokának. Képviselő asszony! DR. MÁTRAI MÁRTA , a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mint ahogy azt Balsai István képviselőtársam az expozéjában kifejtette, az előttünk lévő H/178. számú hatá rozat az alkotmány előkészítésére létrejövő eseti bizottság létrehozásáról szól. A bizottság feladata, hogy tekintse át és értékelje a hatályos alkotmányt, és adjon választ arra a kérdésre, hogy az 1949. évi XX. törvény megfelele a XXI. századi polgári de mokráciával szemben támasztott elvárásoknak. Azonkívül feladata továbbá - mint ahogy ez az alkotmányelőkészítő eseti bizottság országgyűlési határozatából is kiderül , hogy az új alkotmány alapvető elveire vonatkozó országgyűlési határozatot is az Ország gyűlés elé terjessze. (A jegyzői székben Dr. Lenhardt Balázst Göndör István váltja fel.) Mint valamennyien tudjuk, a Magyar Köztársaság alaptörvénye egy jogi dokumentum, amely szabályozza a jogrendet, az állampolgárok alapvető jogait és kötelezettségeit, t ovábbá meghatározza az államszervezetre vonatkozó alapvető szabályokat is. 1989ben sor került az alkotmány olyan szintű módosítására, amelynek eredményeképpen Magyarország államberendezkedése átalakult, és az alkotmány 1. §a kimondja, hogy Magyarország k öztársaság, majd az alkotmány 2. §a rögzíti, hogy a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. Az új alaptörvény kidolgozása azonban sajnálatosan elmaradt. A törvény a mai napig, húsz évvel a rendszerváltás után is az 1949. évi XX. törvény számo t viseli. Nagyon sokan bírálják ezért a jelenleg hatályos alkotmányt, és nagyon sokan kritizálják, nagyon sokan hivatkoznak arra, hogy ez még mindig a Rákosiféle alkotmány. A Magyar Köztársaság alkotmányának bevezetőjében Kukorelly István a következőképpe n fogalmazott: “A hatályos magyar alkotmány 1949es szerkezete és szerkesztési koncepciója a kodifikáció szakmai követelményei nézőpontjából jogosan bírálható. Rajta van a történelmi kor lenyomata.” Ezt maga az alaptörvény is kifejezi, hiszen az I. fejezet - általános rendelkezések - előtt lévő preambulum kifejti, hogy “hazánk új alkotmányának elfogadásáig”. Tehát ez az egy gondolat, amelyet kivettem az idézetből, ez is sugallja és jelenti, hogy mintegy ideiglenes jelleggel hozta létre a jelenleg hatályos a lkotmányt az Országgyűlés. Ideiglenes és átmeneti volt azért is, mivel nem volt mögötte egy érvényes társadalmi szerződés. Példákat hozhatnék az alkotmányból, de mindjárt az I. fejezetből csak néhány gondolatot emelnék ki. A 2. § (2) bekezdésében foglaltak at emelném ki; nevezetesen, ahol azt írja, hogy minden hatalom a népé. 15 fejezetből áll a jelenleg hatályos alkotmány, ahol a nép hatalomgyakorlását csak a retorika szintjén emlegeti, pedig valamennyien tudjuk, tisztelt képviselőtársaim, hogy az alkotmány os demokrácia lényege, hogy a hatalmat a nép gyakorolja. Álláspontom szerint ez sokkal emelkedettebb megfogalmazást igényelne, és azt hiszem, ha ezt végigvezetjük a ma hatályos alkotmányon, akkor számtalan ilyen példával lehet előállni, és ezt fel lehetne sorolni. Nos, azt gondolom, ennek vizsgálata, értékelése pontosan az alkotmányelőkészítő eseti bizottságnak lesz a feladata, amely majd a záros határidőn belül a javaslatát az Országgyűlés asztalára le fogja tenni. A kormányprogram, tisztelt Országgyűlés, nemzetstratégiai célokat határozott meg, hiszen az ország az elmúlt években elsüllyedt a magán- és részérdekek harcában, és elhomályosultak a közös nemzeti ügyeink. 2010 áprilisában a magyar választók éltek a hatalomgyakorlás jogával, és egyértelművé tett ék, hogy szükség van egy új, nemzeti együttműködésen alapuló rendszer
