Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. június 7 (12. szám) - Az alkotmány-előkészítő eseti bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. BALSAI ISTVÁN (Fidesz), a napirendi pont előadója:
1088 Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! A néhány nappal ezelőtt Lázár János frakcióvezető úrral, képviselőtársammal benyújtott indítványunk arra irán yul, hogy a több mint 20 évvel ezelőtt életbe lépett, és azóta lényegében nagy változtatások nélkül hatályos, úgynevezett 1949. évi XX. törvény helyébe egy új alkotmány szabályozási elveit dolgozza ki az Országgyűlés. (A jegyzői székben dr. Tarnai Richárdo t dr. Szűcs Lajos váltja fel.) Természetesen tudjuk és ma már közhely az, hogy a jelenleg hatályos alkotmány csak a címében hordozza 1949es megszületésének időpontját. Többször történt egyébként arra kísérlet, hogy ezt a nyomasztó örökséget váltsa föl leg alább a preambulum, illetve a törvény számozása modern és korszerű, a jogállamnak jobban megfelelő formában. Valamilyen oknál fogva ez eddig kudarcot vallott. Voltak erre komoly kormányzati törekvések, mint ahogy arra is volt komoly törekvés az eltelt 20 é vben, hogy a majdnem változatlan alkotmány helyébe egy másik alkotmány kerüljön kidolgozásra. Éppen 15 évvel ezelőtt, 1995ben volt egy házszabálymódosítással egybekötött alkotmányozási folyamat. Az akkor helyet foglaló frakciók, valamennyi frakció azonos , tehát paritásos létszámban vett részt egy alkotmánytervezet kidolgozásában. Nagyonnagyon nagy és jelentős anyag gyűlt össze annak ellenére, hogy akkor még csak 5 év telt el a hatályos alkotmány hatálybalépését illetően. (16.50) Bizonyos vagyok abban, ho gy annak a munkának az eredményei, amelyek köteteket tesznek ki - s volt szerencsém abban is részt venni , bizonyára hasznosulni fognak a most előterjesztett javaslat kidolgozása során. Tisztelt Képviselőtársaim! A határozati javaslat nagyon rugalmas, tul ajdonképpen csak a minimális szabályozási kellékeket tartalmazza. A határozati javaslatban szereplő 9. pont ügyrendi kérdést tartalmaz, azt, hogy majd egy ügyrendet dolgoz ki az erre a munkára felálló eseti bizottság. Ebben nagyon sok mindent lehet szabály ozni. A mai bizottsági vita során, az általános vitára való alkalmasságra és a tárgysorozatbavételre vonatkozó vitában többen kifogásolták, hogy számos dolog nincs szabályozva, nincsenek garanciák a munka kereteit illetően. Még egyszer mondom - s akkor ez t mások is mondták velem együtt , hogy az ügyrend erre alkalmas lesz. Azt is szeretném tisztelt képviselőtársaim tudomására hozni, hogy ma van az általános vita, s tudomásom szerint már most, az általános vita lezárását megelőzően van két indítvány, amely eket akceptálni fogunk. Az egyik a bizottság munkájának operatívabbá tételére vonatkozik; ellenzéki felvetésre módosítottunk a tisztségviselők számát illetően. Az eredeti javaslatban, amelyet a kezemben tartok, 45 tag, elnök és két alelnök, illetőleg egy a lelnök szerepelt, tehát két kormánypárti és egy ellenzéki alelnök alkotná az elnök mellett a tisztségviselőket. Tekintettel arra, hogy eléggé eltérőek az ellenzéki pártok álláspontjai - s nemcsak ebben, hanem más kérdésekben is , módot kívánunk nyújtani a rra, hogy két alelnököt adjanak az ellenzéki pártok - ebben persze majd meg kell állapodni , és ennek megfelelően további egy alelnököt a kormánypártok biztosítanának. Ennek azért van jelentősége, mert egy operatív és nagyon intenzív munka előtt állunk. A másik módosítás pedig - amelyet szintén ma nyújtott be az egyik majdani részt vevő képviselőtársam - a következőt tartalmazza: az eredeti javaslat 2011. június 30áig, tehát több mint egy évig terjedő időtartamot szab meg az alkotmány alapelveinek, a szab ályozási alapelveknek a kidolgozására, ez rövidüljön le a felére, s eszerint ez év, 2010 decemberének a végéig tartana az a határidő, amelyet a határozati javaslat első fogalmazásában egy évben látott elegendőnek. Ebből az következik, hogy nagy munka vár a bizottság tagjaira. Talán ezért is van az, hogy a jelenlegi parlament létszámának több mint 10 százaléka, 45 képviselő vehet részt ebben a munkában, a tervezett parlamenti létszámnak pedig több mint 20 százaléka, hiszen 200 fős parlament lesz a következő ciklustól; 45 képviselő ennek a létszámnak több mint 20 százaléka. Igen széles körű lehetőséget kapnak tehát képviselőtársaim arra, hogy ebben a munkában mindenki, akit érdekel a téma, és felkészültnek érzi magát, szerepet kaphasson. A működéshez elengedhe tetlenül szükséges
