Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. június 7 (12. szám) - Szilágyi Péter (LMP) - a közigazgatási és igazságügyi miniszterhez - “A Magyar Köztársaságban a köztisztviselőnek is joga van a munkához?” címmel - ELNÖK (Balczó Zoltán): - SZILÁGYI PÉTER (LMP): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár:
1077 Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Úgy látom, a szándékaink nagy része egyezik, hiszen mindnyájan abban vagyunk érdekeltek, hogy egy jól működő közigazgatás legyen Magyarországon, visszaálljon a tekintélye, és ez csak úgy állítható vissza, ha az a nagyon kis réteg egyébként a közigazgatásból, aki vagy politikai alapon l ett kinevezve, vagy pedig alkalmatlan a munkavégzésre, kikerülhessen. Az eddigi rendszerből nem kerülhetett ki. A bírósági gyakorlat egyértelmű volt, hogy alkalmatlanság címszóval senkit nem lehetett felmenteni a köztisztviselői jogviszonyából. A kormányti sztviselők jogállása ebből a szempontból más lesz, erre a 65 ezer emberre másfajta jogszabály fog kiterjedni. Az indokolásnélküliség ma is létező gyakorlat a munkajogban, a közszféra munkajogában egyaránt, hiszen a próbaidő ideje alatt, akár fél évig, ille tőleg vezető beosztásúaknál szintén indoklás nélkül lehet felmenteni az illetőt, vagy megszüntetni a munkajogviszonyt. Ez nem vezethet önkényességhez. A bíróságok példája egyértelműen mutatja, hogy az indokolásnélküliség nem jelent önkényességet. Felhívnám a figyelmét például, hogyha itt jogi helyekre és korábbi ítéletekre hivatkoztunk, az enyingi jegyző esetére, amikor kiderült, hogy nem a munkavégzésével kapcsolatban felmerült okból mentették fel indokolás nélkül próbaidő alatt azt a munkavállalót, akit f elmentettek, éppen ezért visszahelyezték a jogviszonyába, hiszen az indokolásnélküliség nem engedi meg az önkényességet. Ha teljesen különáll a felmentés valós oka attól, ami a munkavégzéshez kapcsolódik, azt nem tehetik meg, még akkor sem, ha nincs indoko lási kötelezettség. Az Alkotmánybíróság hivatkozott határozatával kapcsolatban pedig arra hívnám fel a figyelmet, hogy az azt rögzítette - szerintem a 13. havi juttatással kapcsolatos ítéletből vagy határozatból idézett a képviselő úr , hogy szerzett jog a köztisztviselők számára a kinevezési okiratban feltüntetett besorolási és egyéb osztályok. A háttérjogszabályt a későbbiekben változtathatja a jogalkotó, ahogy az előző időszakban a 13. havi fizetés mint szerzett jog tűnt el (Az elnök a csengő megkocogta tásával jelzi az idő leteltét.) , ugyanúgy, mint mi a felmentésnél kívánunk szimmetrikusabb, de mégiscsak védelmet biztosító jogszabályi környezetet teremteni. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Viszontvá laszra megadom a szót a képviselő úrnak. SZILÁGYI PÉTER (LMP) : Köszönöm szépen a szót. Természetesen mind a ketten tudjuk, hogy nem ugyanarról van szó, mint amikor próbaidőben bocsátják el az alkalmazottakat indoklás nélkül. Úgy láttam, a szándék megvan ön ökben, hogy az alkotmányossági kereteken belül mozogjunk, ezért mi lehetőséget szeretnénk biztosítani önöknek arra, hogy holnap a Házszabály 107. §a alapján támogassák azt az elképzelésünket, azt a javaslatunkat, hogy az indokolási kötelezettség kerüljön bele. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Viszontválasz illeti meg az államtitkár urat. DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen a figyelmét és az aggodalmát is a képviselő úrnak ezzel a javaslattal kapcsolatban. Bízom benne, hogy az előterjesztők szándéka szerint meg fog valósulni ez a tervezet, és kormánytisztviselő lesz ez a 65 ezer ember. Bízom benne, ez lehetőséget teremt arra, hogy amint karcsúsodott a minisztériumok száma, ö n is jól láthatja, hogy hány bársonyszék van itt üresen, nyilván ez sokkal kevesebb kiszolgáló személyzetet is igényel a közszféra részéről, így tehát fel fognak szabadulni erők. S amúgy is az eljárások egyszerűsítésével, a bürokrácia leépítésével szintén mind a vállalkozók egyrészről adminisztratív tehertől szabadulhatnak, másrészről pedig az állami költések, a különböző bérkiadások is csökkenni fognak. Ehhez van szükségünk erre a
