Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. június 4 (11. szám) - Német László, nagybecskereki megyéspüspök emlékbeszéde - ELNÖK (dr. Schmitt Pál): - NÉMET LÁSZLÓ nagybecskereki megyéspüspök:
1019 világi zene, szakrális építészet, az egyházi oktatáson alapuló iskolarendszer kiépítése. De idetartozik a keresztények karitatív tevékenysége is. Az első kórházakat elkötele zett hívők alapították, köztük népünk büszkesége, Árpádházi vagy magyarországi Szent Erzsébet. A kereszténység bölcsen felhasználta a már létező alapokat, döntően hozzájárult a nemzetközi jogrendszer kiépítéséhez. Amire pedig a legbüszkébb lehet, a zsidókeresztény hagyományból kiindulva megteremtette az emberi személy méltóságának igazságát, amely hirdeti az élet szentségét, tiszteletben tartását és köteles védelmét. (17.10) Tudom, hogy ez a kijelentés sokak számára furcsának tűnik, különösen azoknak, aki k nincsenek jelen ma a tisztelt Házban. De legyen szabad egy kérdést feltennem azoknak, akik mindezt furcsának találják: miért nem született meg az emberi személy méltóságának és személyes szabadságának a gondolata, majd gyakorlata abban az értelemben, aho gy ezt a mai modern társadalomtudományok használják és ahogy az európai államokban ezt az állampolgárok megélhetik, olyan kultúrkörben, ahol nem a keresztény vallás befolyása volt a mérvadó? Miért nem született meg más kontinensen? Ez a keresztény értékekk el átszőtt kultúra minden pozitív és negatív tulajdonságaival évszázadokon keresztül többékevésbé meghatározta Magyarország életét. Ezt a Magyarországot darabolta fel a trianoni békeszerződés vagy békediktátum. De ez a történelmi esemény sem tudta megfojt ani a magyarság életerejét, bizalmát Istenben, hazájában és szebb jövőjében. A Szent Istváni örökség beteljesedése, hogy Magyarország ma az Európai Unió tagja, annak az Uniónak, amely a második világháború borzalmai után született meg. Azokban az időkben több politikus is dolgozott annak érdekében, hogy mindenáron megakadályozza a háborús borzalmak megismétlésének még csak a lehetőségét is, olyan országok képviselői, akik évszázadokig háborúztak egymás ellen. Hárman közülük, akik meghatározó szerepet játsz ottak e gondolat megvalósításában, méghozzá Alcide de Gasperi olasz miniszterelnök és külügyminiszter, Konrad Adenauer nyugatnémet kancellár és Robert Schuman francia külügyminiszter, amikor találkoztak, hogy az európai kapcsolatok újrakezdéséről, majd egy eljövendő Európai Közösség alapjairól tárgyaljanak, minden munkanapjukat szentmisével kezdték. Tisztelt Országgyűlés! Minden ember, minden nemzet, minden vallás egyik legmeghatározóbb hagyománya és gyakorlata a megemlékezés. Amikor együtt vagyunk családta gjainkkal, találkozunk ismerőseinkkel vagy istentiszteletet tartunk, megemlékezünk a múltról. Az, hogy a magyar Országgyűlés június 4ét a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította, bizonyítja, hogy a magyarok mint nemzet meg akarnak emlékezni erről a 90 évvel ezelőtti, a mai napig fájó történelmi döntésről. Ezt idézzük fel ma Magyarországon és világszerte, ahol magyarok élnek, alkotnak, gazdagítják jelenlétükkel új hazájukat, de szellemileg kapcsolatot tartanak a magyarsággal. A megemlékezés szerves rész e a kereszténységnek is, amely isteni kinyilatkoztatásból és az első, miáltalunk Ószövetségnek nevezett Isten és ember közötti párbeszédből nőtt ki. A hívő ember megemlékezik Isten csodás tetteiről az emberiség történelmében. A keresztény hívő megemlékezik Jézus Krisztus életéről, haláláról és feltámadásáról. Ebben a megemlékezésben benne van a valóság elfogadása, hogy élt köztünk egy ember, aki sokak számára nemcsak ember, hanem Istenember volt, benne van a tragédia, a kereszthalál, és benne van a mai val óság, hogy ő a halálból feltámadott, és él. A trianoni megemlékezés a magyar nemzet történelmében jelképesen visszatükrözi a kereszténység legnagyobb, előbb említett igazságát. Volt egy Magyarország, amely itt virult a Kárpátmedencében, nagyobb volt, mint ma. Volt egy tragédia, a trianoni felosztás. De van egy új valóság, ahogy a trianoni emléknappal kapcsolatban az új törvény mondja, és idézem: “A több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, me lynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme.”
