Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. február 15 (254. szám) - A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2009. december 14-ei ülésnapján elfogadott, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2009. évi CXX. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló törvény; a nagykorú személy döntéshoz... - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. SZÉP BÉLA (MSZP):
89 Még egyszer, az alkalmazkodásnál figyelembe véve azt a körülményt, hogy megszűnik egy lehetőség, és a bírók az eddig is alkalmazott korlátozó gondnokság lehetőségét kellene hogy minden alkalommal alkalmazzák. Mindezek alapján kérem a tisztelt Házat , hogy fogadják el az államtitkár úr által tett javaslatot, és változatlan formában szavazzák meg a polgári törvénykönyv hatálybalépéséről rendelkező, illetve a végrehajtást lehetővé tevő törvényeket. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megadom a szót Répássy Róbert képviselő úrnak, Fidesz. DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A köztársasági elnök úr átiratának utolsó mondatát szeretné m felolvasni: kérem a Tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényt az után fogadja el, hogy a polgári törvénykönyv átfogó felülvizsgálatát végrehajtotta, továbbá hogy ezt követően a polgári törvénykönyv hatálybalépésének időpontját egységesen, legkorábban 2011. január első napjában állapítsa meg. Tisztelt Országgyűlés! A magunk részéről a köztársasági elnök úr indítványával teljes egészében egyetértünk. Egyrészt szükségesnek tartjuk a polgári törvénykönyv átfogó felülvizsgálatát, másrészt egyetértünk azzal, hogy a polgári törvénykönyv hatálybalépésének időpontját egységesen kell megállapítani, és egyetértünk azzal, hogy legalább egy év felkészülési időt kell biztosítani a polgári törvénykönyv bevezetésére. A köztársasági elnök is hivatkozik arra, hogy ez a vélemé nye a Legfelsőbb Bíróság elnökének az álláspontján, kifejtett véleményén alapul. A Legfelsőbb Bíróság polgári kollégiumának vezetője is arra kérte a kormányt, hogy a törvény hatálybalépését egységesen határozza meg, ne lépcsőzetes hatálybalépést alkalmazzo n, és 2009 novemberében még azt kérte a polgári kollégium vezetője, hogy 2011. január 1jénél korábban ne lépjen hatályba a törvény. Február 6án a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Baka András a Távirati Irodának megerősítette a Legfelsőbb Bíróság álláspontját, amely szerint a bíróságok legalább egyéves felkészülési időt kérnek a törvény hatálybalépésére. Tehát a szocialista és egyébként a javaslatot támogató szabad demokrata képviselőknek nem az ellenzékkel, még csak nem is a köztársasági elnökkel, hanem a jogi szakmával van vitájuk. A jogi szakma azt kéri, hogy a polgári törvénykönyv bevezetésére legalább egyéves felkészülési időt biztosítsanak. A felkészülési idő egyébként nem pusztán tanulási idő, a végrehajtást segítő idő, hanem alkotmányossági kérdés. Az Alk otmánybíróság többször rámutatott arra, hogy megfelelő felkészülési időt kell biztosítani a jogalkalmazóknak. A mi megítélésünk szerint a most február 15én elfogadott és várhatóan márciusban kihirdetett törvény május 1jei hatálybalépéséig eltelő két hóna p, körülbelül két hónap nem elegendő, alkotmányosan nem elegendő a felkészüléshez. Ezt megerősíti a Legfelsőbb Bíróság elnökének álláspontja is. Ezért az Alkotmánybírósághoz fordulunk annak érdekében, hogy amennyiben a köztársasági elnök úr kihirdeti a tör vényt, akkor az Alkotmánybíróság vizsgálja meg alkotmányossági szempontból, hogy elegendőe a május 1jéig tartó felkészülési idő. Most egyet tehetünk, a köztársasági elnökkel egyetértve, hogy elutasítjuk a törvény ismételt elfogadását. Köszönöm, hogy megh allgattak. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm. Most két percre megadom a szót Szép Béla képviselő úrnak, MSZP. (Zaj.) (dr. Világosi Gábor) DR. SZÉP BÉLA (MSZP) : Szándékosan csak két percet kértem, hogy a tisztelt Ház j óindulatát megtartsam. Szerettem volna elmondani, hogy Répássy képviselőtársam álláspontjával szemben a jogászi szakma úgymond
