Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. február 22 (256. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Mandur László): - DR. BAJA FERENC, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára:
309 élni a le hetőséggel, egyelőre a digitális adástovábbítás az elveszett informatikai esélyek kategóriájába tartozik. De sok más példát is hozhatnék az információs társadalom további tennivalóira, idő hiányában ettől most eltekintek. Akármilyen gyorsan futnak a másodp ercek a kijelzőn, azt gondolom, a felszólalásom végén mégis eleget kell tegyek egy kötelességemnek. A köszönetnyilvánításról van szó. Szeretném megköszönni mindenkinek, aki az elmúlt négy évben segítette a munkámat a netrekészség megteremtésében, a netpolg árok megszólításában. Nem sorolok fel mindenkit, hosszú lenne a lista. Egy nevet azért mégis megemlítenék, Sípos Nikolettáét, aki a legközvetlenebb munkatársamként sokat tett a digitális szakadék csökkentéséért, a web2 elterjedéséért. Felszólalásom végén n em kapcsolom ki a számítógépemet, nem kapcsolom ki jelképesen sem, a sok nevet, a projektet nem törlöm le, hiszen bízom abban, hogy nem dolgoztunk hiába, a megkezdett munka folytatódik, a következő évek pedig meghozzák majd az informatikai kultúra tartalmi bővülését is. Erre hívtam fel most is a figyelmet, és ezt tettem az elmúlt nyolc év alatt is, és ezt fogom tenni néhány perc múlva, amikor a parlament külső helyiségéből egy élő, internetes bejelentkezést fogok megtenni. Most befejezem azzal, ahogy kezden i szoktam: Tisztelt Netpolgárok! És hozzáteszem most: Tisztelt Netrekészek! Hajrá, internet, hajrá, Magyarország! (Taps.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A kormány nevében Baja Ferenc államtitkár úr kért szót. Öné a szó, államtitkár ú r, parancsoljon! DR. BAJA FERENC , a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Legelőször is szeretném megköszönni képviselőtársamnak azt, hogy az országgyűlési cikl us utolsó napján, az utolsó napirend utáni felszólalása az információs társadalom megerősítéséről szólt. Talán nem véletlen, lehet, talán mondhatnám, utolsókból lesznek az elsők. Példaértékűnek és gesztusértékűnek tartom a felszólalást, azt is, ahogyan az információs társadalom jövőjéért aggódik képviselő úr. Ugyanakkor ez alkalmat ad nekem arra, hogy néhány szót arról is beszéljünk, hogy ez az elmúlt négy év nem telt el hiába, mind a kormány, mind a parlamenti képviselők, mind a szakma területén jelentősek az eredmények, amelyeket magunk mögött tudunk. Az elmúlt kormányzati ciklusban jutott el az infokommunikáció abba a helyzetbe, hogy egységes szemléletben, egységes intézményi háttérrel és egységes stratégiával rendelkezzen. Elfogadásra került az informati kai átfogó stratégia, amely azon túl, hogy keretet ad az eközigazgatási fejlesztések továbbviteléhez, kiemelten kezeli az állampolgárok bevonását és a gazdaság IKTfelzárkóztatását is. Az infokommunikáció társadalmi súlyának növekedésével ötpárti kezdemén yezéssel először nyílt lehetőség arra, hogy kifejezetten az információs társadalom fejlődésének kérdéseit eseti parlamenti bizottság gondozza. Itt is szeretném megköszönni a bizottság minden tagjának az aktív közreműködést; jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy szakmai mederben lehetett tartani az infokommunikáció kérdéseit az elmúlt időszakban, és ilyen értelemben az eredmények legalábbis konszenzuális jellegűek lehettek. Rendkívül fontos, hogy az átfogó politikai célrendszer világos stratégiai programokra épült, aminek eredményeként integrált szolgáltatások, ügyfélorientált szolgáltatások, az elektronikus ügyintézés új törvényi feltételrendszere alakult ki, és az állampolgárok bevonása és a vállalkozások IKTfejlesztése is a kormány célkeresztjébe került. F ontos törvényeket hozott a parlament ebben az időszakban, olyan törvényeket, amelyek immár a netpolgárok életét törvényi erővel befolyásolják. Ilyen volt a közigazgatási hatósági eljárás és
