Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. február 16 (255. szám) - A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Harrach Péter): - TÓTH GYULA (MSZP):
173 előtti elitre ahhoz, hogy többet tudhassunk meg, ahhoz alkotmányt kell módosítani? Szer intem valami nagy félreértés lehetett akkor, amikor ez az anyag született. Szeretném, ha ebben az ügyben egyértelműbb lenne a kormány. Annál is inkább, mert nem egyszerűen az történt, hogy a Kenedijelentés nyilvánosságra kerülése óta megannyi ígéret után nem született meg az a törvényjavaslat, amelyet maga a bizottság szorgalmazott - és amelyre egyébként a kormány több ízben ígéretet tett , hanem az is történt, hogy a mágnesszalagok ügyében éppen a tegnapi napon lejárt egy határidő, amelyet maga a kormány vállalt - legutóbb két hónapja vállalta a kormány ezt a határidőt , nevezetesen azt, hogy nyilvánosságra hozza, mit is tartalmaznak a mágnesszalagok. Azt nem ígérte meg, hogy magukat a mágnesszalagokon lévő információkat nyilvánosságra hozza, de legalább azt megígérte, hogy elmondja, nagyjából mégis mi található ezeken a szalagokon, és dönt a rajtuk lévő információk minősítéséről, titkosításáról. Ezzel az eljárással is van persze probléma, hiszen korábban a kormány ígéretet tett arra is, annak különböző t isztségviselői ígéretet tettek arra, hogy nemcsak a lementési folyamat zajlik majd egyfajta civil kontroll mellett, hanem az előhívási, az adatok kiértékelési folyamata is civil kontroll mellett zajlik majd. Sajnos erre nem került sor: sem Kenedi Jánost, s em a bizottság más tagjait vagy civileket egyáltalán nem vontak be az adatok értékelésébe, minősítésébe. Ez mindenképpen sajnálatos, hiszen önmagában az is kérdés, hogy jó helyen vane e tekintetben az ilyen iratok esetében a titokgazdai szerep pusztán a n emzetbiztonsági szolgálatoknál. (13.10) Azt gondolom, hogy miután ez a határidő lejárt, illő lenne a kormány részéről a nyilvánosság elé állni és elmondani, hogy mégis hogyan zajlott ezeknek az információknak az előhívása, kiértékelése, minősítése, mit tud tak meg a Nemzetbiztonsági Hivatal megfelelő munkatársai, hogyan értékelték ezeket az adatokat. Mert miközben Szlovákiában, Csehországban, Romániában, Lengyelországban pontosan tudják a kutatók, hogy mik a visszatartott iratok, itt nálunk túl sok a kérdés vagy még inkább a kérdőjel a visszatartott iratok mennyisége, tartalma tekintetében, legalább a tekintetben legyenek nyugodtak a kutatók, hogy ha keresnek valamit, akkor tudják azt, hogy mi miért és hol van, kinél van, milyen jogszabályok alapján, milyen l ogikai érvelés alapján tartják vissza ezeket az iratokat. Erre kellene (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) választ adni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Mécs Imre tapsol.) ELNÖK (Harrach Péter) : Kérdezem, a kormány nevében kíváne v alaki válaszolni. (Nincs jelentkező.) Nem. A mai napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett Tóth Gyula képviselő úr is: “Családi gondoskodás, de milyen áron?” címmel. A képviselő úré a szó. TÓTH GYULA (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök ú r. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! A választókerületemben él egy család, ahol a szülők egy 16 éves, halmozottan hátrányos fiúgyermeket nevelnek, akinek speciális kerekes székre van szüksége. Magyarországon olyan kerekes széket, amelyben a beteg kóros feszítő mozgásait kezelni lehetne, nem lehet vásárolni. Kerestek egy olyan magyar céget, amely Németországból behozhatná, de egy év várakozás után közölték a családdal, nem sikerült árat kapniuk. A szülők úgy döntöttek, hogy gyermekükkel együtt kiutaznak Németországba, ahol a gyártó cég mintát vett, hogy nekiállhassanak a gyártásnak. Ajánlatuk 13 ezer euró volt, de ez jelentősen meghaladta anyagi lehetőségeiket. Ismét egy olyan magyar céget kerestek, akik behozhatják az országba ezt a speciális eszközt, szerződéses kapcsolatban állnak az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral, és talán egyedi engedélyre hozzájuthatnak ehhez a kerekes székhez. Találtak ilyet Dombóváron. Négy év kálvária után az elmúlt év második felében fellebbezésükre megkapták a határozatot, hogy a 4 millió 300 ezer forintos vételárból 1 millió 800 ezer forint támogatást ad az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, a nagyobb részt a család biztosította.