Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. február 15 (254. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Katona Béla): - DR. SEMJÉN ZSOLT (KDNP):
17 százalék, azaz azt jelenti, hogy az összes munkavállaló 91 százaléka az alsó kulcs szerint adózik. De hozzá szeretnék ehhez még valamit tenni: ahogy frakcióvezetőhelyettes úr is említette, gyakorlatil ag 210 ezer forintos bruttó jövedelem alatt mindenkinek jár az adójóváírás, ami azt jelenti, hogy összességében nem 17 százalék, hanem ennél kisebb kulcs szerint adózik. Ez nagyon jelentős dolog. Ez azt jelenti egyben, hogy tehát összesen a munkavállalók 9 százalékának kell a magasabb, 32 százalékos kulcs szerint adóznia. Ami azt illeti, nézzük meg, hogy ez tulajdonképpen mit is jelent, csak néhány példát. Egy alacsony keresetű dolgozó, aki mondjuk, segédmunkásként dolgozik, és éppen minimálbért keres, anna k tavalyelőtt 57 815 forint volt a jövedelme, most pedig 2010ben már 59 008 forintot kap, tehát ebben a sávban, ahol csak minimális az adó, még az ő nettó keresetük is, ha nem változott semmi, akkor is 1200 forinttal nőtt; tehát a legalacsonyabb sávban is 1200 forinttal. Nyilván azok számára a legkedvezőbb ez az adóváltozás, akik az átlagkereset körül vagy egy kicsit afölött keresnek. Nézzünk egy olyan kórházi szakorvost például, akinek a bruttó keresete 240 ezer forint. Ő 2008ban ezután 138 300 forint ne ttó fizetést kapott, 2009 második felében már 3 ezer forinttal nőtt a jövedelme, az idén pedig 157 788 forintot kap, azaz a borítékjában 16 500 forinttal van több béremelés nélkül is, mint az adótörvények hatálybalépése előtt. De nézzünk például egy önkorm ányzati köztisztviselőt, akinek 340 ezer forint a bruttó keresete. Ő 2008ban 185 300 forintot vihetett haza ebből a pénzből, az idén pedig 206 500 forintot, vagyis havi 21 200 forinttal többet. Természetesen a szocialista kormánynak az adóváltozások során szolidaritási szempontokat is mérlegelnie kellett. Ezért úgy alakult az adótábla, hogy a magasabb jövedelműek esetében a változások csak kisebb mértékben érvényesülnek, sőt havi 1 millió 700 ezer forint fölött már adókedvezményt nem kapnak, pontosabban: a z adójuk ilyen értelemben nem csökken. Azt gondolom, hogy ez mindenképpen méltányos. Ami az adójóváírást illeti, helyesen mondta frakcióvezetőhelyettes úr, hogy ahhoz, hogy valaki a kedvezőbb kulcs szerint adózhasson, ahhoz az adójóváírásra kell meghatalm azást adnia az adóhivatalnak. De szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ha valaki ezt elmulasztotta, vagy esetleg tévesen határozta meg az adójóváírás mértékét, akkor ezt bármikor újra megteheti. Egyébként a közszférában dolgozóknál is a Magyar Államkin cstár kész arra, hogy a következő hónapban ezeket már érvényesíthesse. Elnök úr, köszönöm a lehetőséget. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Katona Béla) : Köszönöm szépen. Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Semjén Zsolt frakcióvezető úr, a KDNPtől. Frakcióvezető úr, öné a szó. (13.40) DR. SEMJÉN ZSOLT (KDNP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Előző ülésünk óta nagy veszteség érte közéletünket: január 20án váratlanul elhunyt képviselőtársunk, Somogy megye küldötte, Kuzma László. Kuzma László 1960. március 2án született Nagykanizsán. 1978ban a barcsi Vízépítési és Vízgazdálkodási Szakközépiskolában érettségizett, amelyet mindig alma materének vallott. A Budapesti Műszaki Egyetem építőmérnöki karán végzett, később pedig mérnöktanári képesítést is s zerzett. Az építőmérnöki munka, a szakképzés és a környezetvédelem hármas vonzásában teljesítette ki szakmai pályafutását. Tehetsége és tenni akarása a demokratikus átalakulás után közéleti pályára vezette. Helytállt választott tisztségeiben, előbb Barcson , aztán a Somogy megyei közgyűlésben és itt, az Országgyűlésben is, 2002től 2006ig a nagyatádi választókerület, azóta pedig Somogy megye képviselőjeként. Itt, a törvényhozásban szakértelmével vállalt többletet, az oktatási és tudományos bizottság tagja v olt.
