Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. február 16 (255. szám) - Az ifjúsággal kapcsolatos egyes közfeladatokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - ÁGH PÉTER (Fidesz): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP):
158 Nem feltétlenül törvényi akadályai voltak ennek, hanem egyéb politikai problémák voltak. Ezeket mihamarabb orvosolni kell. Remélem, hogy a következő ciklusban erre mindenképpen lehetőség lesz. Politikai ifjúsági szervezetek támogatása és állami tám ogatása - mondjuk, egyáltalán a politikai ifjúsági szervezet mint jogintézmény szabályozása várat magára. Ebben pont Pettkó képviselő úrral volt is egy közös módosító indítványunk még talán két éve, ha jól emlékszem, ez sajnos akkor nem kapott többségi tám ogatást, de ebben is mélyen egyetértünk, azt gondoljuk, hogy egy átlátható, demokratikus alapot kell teremteni az ifjúsági szervezeteknek és a felnövekvő generációnak arra, hogy demokratikus alapjogokat tanuljon, és politikai ifjúsági szervezetek keretében tudjon politizálni. Az ifjúsági vagyont nem szabad tovább privatizálni, gondolom, itt a nagy táborokra gondolunk - Zánka, de még sorolhatnánk. Teljesen egyetértek, így van, nem is volt ilyen terv, és nem is lehet ilyen terv a baloldalon, azt gondolom, a k ésőbbiekben sem. Egykét pontban azért én is elmondanám a véleményemet a kialakult helyzetről és az idevezető útról, hiszen ez egy nagyon fontos kérdés. Úgy is lehet fogalmazni, hogy 2002 egy demarkációs vonal ebben a tekintetben. Kimondható, hogy 2002ig semmiféle jogszabályi úton nem fogadott el olyan szabályt, stratégiát, határozatot, törvényt az ifjúságról, erről a korosztályról, erről a korcsoportról, az ezzel kapcsolatos közfeladatokról az Országgyűlés, amiről tetszenek beszélni, hogy az elmúlt nyolc évben miért nem történt ez meg. Magyarán, 2002ig nem született meg az ifjúsági törvény. Ebben valóban van egy szakmai, nem csak politikai konszenzus, valóban rengeteg civil szervezet és valóban nagyon sok partnerszervezet szerintem minden politikai oldalo n ennek az elfogadását kezdeményezte, zászlajára tűzte. Az azonban mégiscsak igaz, hogy nem is oly régen elfogadtunk a nemzeti ifjúsági stratégiát, közel konszenzussal - ha jól emlékszem, és nem csalnak emlékeim, talán tízegynéhány tartózkodás vagy nem sz avazat lehetett a Házban , ami szerintem egy példaértékű dolog. Ennek komoly szakmai előkészítése volt, és végre a négyévenkénti ifjúsági kutatások eredményeit talán egy stratégiai gondolkodás követheti, amely nyilván a megfelelő következtetéseket a közös gondolkodásban, politikai, szakmai oldalról levonja, és ezeket kétévente cselekvési programokkal, konkrét költségvetési számokban is megfogható tartalommal tölti fel. Tulajdonképpen azt gondolom, hogy a mi munkánk ebben a ciklusban itt le is zárulhatott v olna, ha nem lenne mindannyiunk környékén - ha őszinték vagyunk, akik ezzel foglalkozunk - egy nagyon komoly szakmai és civil nyomás abban a tekintetben, hogy jó volna ezeket az ifjúsággal kapcsolatos közfeladatokat, illetve egyáltalán az ezzel a korosztál lyal kapcsolatos gondolkodást törvényi szintre emelni, törvényi szinten szabályozni. A stratégia elfogadása után ez a fajta igény számomra és szocialista képviselőtársaim számára ismét világossá vált, és ismét felvetettük ennek a szükségességét. Többször k ezdeményeztünk konzultációt parlamenti pártok ifjúsági szervezetei között erről, hogy esetleg egy többpárti benyújtás talán sikeres lehetne ebben az ügyben. Sajnos, erre nem került sor, nem tudtuk közösen benyújtani ezt a törvényjavaslatot, de azt gondolom , hogy ha a ciklus végén is, de szükségesnek láttuk, hogy ez a törvény a Ház elé kerüljön. (12.10) Milyen normaszövege van ennek a törvénynek? Hiszen itt mi nem a részletes vita stádiumában tartunk, valójában az általános vitánál vagyunk, tehát nem merülhe tünk el feltétlenül egyes részletekben, de azért azt mondjuk ki, hogy ez a normaszöveg változatlan tartalommal került benyújtásra, és az volt az eredeti kezdeményezők szándéka - és mondok itt kezdeményezőket, hiszen talán az ifjusagitorveny.hu, ha nem csal az emlékezetem, ezen fogtak össze civil szervezetek annak tekintetében, hogy akár népi kezdeményezéssel is éljenek, hogy az Országgyűlés foglalkozzon ezzel a kérdéssel. Szóval a Nagycsaládosok Országos Egyesületétől a cserkészeken át az úttörőkig nagyon s okféle civil szervezet kezdeményezte ezt, a szakszervezeti világ is talán. Lehet, hogy sok mindenkit
