Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. február 16 (255. szám) - Az ifjúsággal kapcsolatos egyes közfeladatokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. RÉTVÁRI BENCE (KDNP): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - TÖRÖK ZSOLT (MSZP):
152 pályakezdés, a munkahelyek, az első munkahely megszerzése, vagy éppen az, hogy hogyan szerezhet olyan végzettséget, amelyet a munkaerőpiacon használni is tud. Mert bizonyos szakmákból ugyan folyik túltermelés - már elnézést a kifejezésért , potenciális munkanélküliképzés is folyik egyetemek sokaságán Magyarországon, de olyan szakmákat is oktatnak - akár a szakképzésben, akár a felsőoktatásban , amivel el is lehet helyezkedni. Például ez foglalkoztatja ma a fiatalságot az otthonteremtés, a pályakezdés, vagy éppen a képzés kapcsán. Mindezek alapján tehát elfogadtuk az ifjúságku tatásra alapozott nemzeti ifjúsági stratégiát - még egyszer hangsúlyozom, szinte teljes konszenzussal , majd a kormány az elmúlt hónapokban elkezdte az ifjúsági stratégiában foglalt feladatnak megfelelően a cselekvési program kidolgozását. Ez kétéves idős zakokra határoz meg konkrét feladatokat a kormány számára, persze összességében másfélkét évtizedet felölelve, de kétévenként kell ezt majd felülvizsgálnunk, és akár szakbizottságban, akár a parlamentben újragondolnunk, hogy mik azok, amik rövid távon meg valósítandó feladatok, ezt a cselekvési program tartalmazza. Ezt kiegészítendő, illetve a fiatalság, a magyar ifjúság számára a terepet biztosítandó nyújtottuk be szocialista képviselőtársaimmal az ifjúsági törvényt - rövid nevén; ezt az ifjúsági törvényt, amely lehetőségeket és terepet biztosít a magyar fiatalok számára, lehetőségeket és terepet több területen. Például a demokráciatanulás és a saját sorsuk alakítása területén intézményesített párbeszédformák létrehozását teszi kötelezővé bizonyos esetekben - más esetekben csak lehetővé - az önkormányzatoknál, illetve az államnál, hogy az ifjúság és a döntéshozók folyamatos párbeszédben legyenek, folyamatosan egyeztessenek. Ennek eredményeképpen a fiatalok bele tudjanak szólni az őket érintő kérdésekbe, az ő sorsukat meghatározó döntéseket befolyásolni tudják. Másrészt az érdekegyeztetésen túl kötelező érvénnyel előírja a törvény bizonyos önkormányzatok esetében az önálló ifjúsági bizottságok létrehozását. Ma az a gyakorlat, hogy az ifjúsággal foglalkozó bizo ttságok valamely bizottság albizottságai, vagy pedig oktatási, sport és ifjúsági, művelődési, szociális és ifjúsági bizottság, tehát az “és” után még ott van az “ifjúság” szó. Mi azt mondjuk, hogy ettől sokkal előkelőbb helyen kell szerepeltetni a magyar i fjúság ügyét mind az állam, mind az önkormányzati szervek esetében, ezért azt mondjuk, hogy kötelező ifjúsági bizottságokat létrehozni megyei jogú, illetve megyei önkormányzatok esetében. Természetesen a fiataloknak nemcsak arra van szükségük, hogy a saját sorsuk alakításába beleszóljanak, intézményesített párbeszédformák jöjjenek létre, érdekegyeztetési intézmények alakuljanak ki, bizottságok jöjjenek létre, ahol ők beleszólhatnak saját sorsuk alakításába, hanem a szabadidejük hasznos eltöltéséhez is kell lehetőséget biztosítani. Ennek két módja van: egyrészt a megfelelő intézményrendszer biztosítása, másrészt a költségvetési források biztosítása. A törvény előírása szerint a kötelezően ellátandó önkormányzati feladatok sora e módon forrással is rendelkezne a későbbiekben; ha a törvényt elfogadjuk, akkor az önkormányzatok ehhez forrást is kell hogy kapjanak a későbbiekben. Természetesen megmarad a gyermek és ifjúsági alapprogram jelenleg is több száz millió forinttal feltöltött pályázati kerete, amelyből táb orozásokat, közösségi programokat lehet finanszírozni, meglévő önerő mellett. Ez tehát az intézményrendszer és a költségvetési források kötelezően előírt módja. Az intézményrendszerben még egy elemet hadd említsek meg, ez pedig az, hogy az ifjúság közéleti tevékenységének, az ifjúság szabadidőeltöltésének tereit is biztosítani kell bizonyos településnagyság, bizonyos önkormányzatméret fölött. Ez azt jelenti, hogy mondjuk, a megyei jogú és megyei önkormányzatoknak kötelező táborokat, táborozási lehetőséget biztosítani a fiatalok számára, míg mások számára ez csupán lehetőség. Azt gondolom, egy megyei önkormányzattól nem nagy elvárás az, hogy egy tábort üzemeltessen vagy tartson fenn, vagy béreljen olyan helyeket, ahol a fiatalok táborozhatnak, a szabadidejük hasznos eltöltése érdekében programokat szervezhetnek, legyen az akár képzés, akár simán egyszerű szabadidős vagy környezetvédelmi program, hogy az előző napirendi pontra utaljunk.
