Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. február 16 (255. szám) - Az ülésnap programjának ismertetése: - Az éghajlat védelméről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - KATONA KÁLMÁN (független):
147 Egy pillanatra megállok, és szeretném megdicsérni azt, aki a címét kitalálta, mert a hozzászólók - majd gondoljatok vissza, hogy mit mondtatok - sem olvasták el lassan, szépen a címet. Nagyon jó, magyar a cím: éghajlatvédelemről szól, nem klímatörvény, az csak a zsargonban van. Ez az éghajlat védelméről szól, és ez nagyon fontos, mert egy törvénynek a nyelvezetében lehetőleg mindig magyar szavakat használjunk, hogy érthető legyen minden ki számára. Nyilván így született az “útiterv” elnevezés is, amely a magyar jogalkotásban elég szokatlan, de nagyon szimpatikus gondolat. Amit ilyenkor mindig el szoktam mondani, az az, hogy már megint vagyunk körülbelül húszanhuszonegyen, és hozzávetőleg esen kétezer lámpa világítja meg a terünket, a függöny be van húzva, nehogy véletlen a természetes fény bejöjjön. Ez egy kicsit ellentmond azoknak a céloknak, amelyekről mi itt most vitatkozunk. De ugyanez van az egész kormányzati munkában is, hogy néha me gfogalmazzuk, hogy a klíma fontos, aztán utána döntünk, ahogy akarunk. Néhány részletkérdésre azért kitérnék. Nem találom a magyarázatát annak, hogy... - illetve bocsánat, szakmailag tudom, hogy miért '90re hivatkozunk, ugyanis én voltam a Magyar Villamos Művek vezetője, és nagyon komoly csatákat vívtam az Unióval az ügyben, hogy '90hez viszonyítjuk, mert utána dőlt be a magyar gazdaság, és nagyon jók lettek a mutatóink. De én azt gondolom, hogy 2010ben azt kellene kitűzni, hogy 2010hez képest mennyit c sökkentünk? Miért a 2009? A vita egyik része ez. Többen elmagyarázták, én is értem, hogy ez nem 40 százalékot jelent, de... Jobban mutat a 40 százalék? Azt gondolom, mondjuk meg az igazat egy törvényben, hogy mi az, amit a mai naphoz, a törvény megszületés éhez képest el akarunk érni. A másik, amit kifogásolok, az alkalmazkodás kérdésének a teljes elnagyolása. Megjelenik az alkalmazkodás, de én azt gondolom, hogy egy akkora országnak, mint mi vagyunk, az egyik oldalról a kibocsátás dolgában van dolga a klímá val, de a másik oldalról bizony az alkalmazkodás kapcsán is vannak feladataink, amelyeket akár az egészségügy, akár az építőipar, akár a munka törvénykönyve... Gondoljunk bele abba, hogy ilyen klímaviszonyok között, mint amilyenek az elmúlt években Magyaro rszágon is voltak, déli 12 és 2 között szabade hegeszteni a tetőn, vagy nem szabad. Én tehát azt gondolom, hogy ez sokkal szélesebb, egy kicsit mélyebben kellett volna az alkalmazkodással foglalkozni. A másik a nukleáris energiának a nem helyén kezelése. Nyilván nem merték... Tehát a zöldgondolatban a nukleáris energiának a kezelésével nagyon sokan zavarban vannak, miközben megy a dolog. Ez a parlament - az én akkori tiltakozásom ellenére - egy biankó felhatalmazást adott, még azt sem mondta meg, hogy kine k a pénzén és ki építse az új blokkokat, miközben hétfőn olvastam, hogy úgy szeretnék, hogy 50 százalék fölötti állami pénz legyen ebben a projektben. Tehát egy klímavédelmi ügyben, ahol az energia, a széndioxidkibocsátás csökkentése a cél, pontosabban meg kell határozni, hogy mennyit fogadok el, vagy hogy mi az a határ, ami lehet nukleáris - Andor nagyon jól rávilágított az energiafüggetlenség kérdésére. Ezt végig kell gondolni, és nemcsak a külföldtől kell függetlennek lenni, hanem az egyes energiahord ozóktól is, olyan formában, hogy ne legyünk egynek vagy kettőnek kiszolgáltatva. Tehát nem mindegy, hogy mondjuk, a magyar energiaellátásban mekkora az atomenergia hányada, mekkora a megújuló, mekkora a szén, mekkora a víz, és így tovább. Én tehát azt hisz em, hogy jobban körül kellett volna írni, hogy a nukleáris energia kapcsán mi is az álláspontunk. A társadalmi szervezetek döntéshozatalát már említettem. Ez régi vágy, ebben, azt gondolom, a vonaton megadom a megfelelő pecsétet a jegyre, hogy ez a dolog m ehet. A zöldterületek védelmével kapcsolatban ugyanígy gondolom. Ha elveszünk, akkor telepítsünk is, ha fát vágunk, akkor ültessünk. Egyébként Budapesten több mint hétezer üres fahely van az útjaink mentén, tehát nagyon látványosan lehet ebben a dologban e redményeket elérni. Az elkülönített klímavédelmi alap dolgában megint csak azt mondom, hogy ez egy nagyon kemény politikai harc lesz. Sokkal határozottabban kellene ez ügyben fellépni, mert a kormányok nem szeretik az elkülönített alapokat - lásd az eddigi széndioxidkvóta felhasználásának az enyhén szólva zavaros történetét. Tehát mindenképpen nagyon jó lenne, hogyha az meg lenne fogalmazva.
