Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. február 16 (255. szám) - Az ülésnap programjának ismertetése: - Az éghajlat védelméről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - VELKEY GÁBOR, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
142 Az energiatakarékosság j egyében én az idővel is takarékoskodnék, úgyhogy be is fejezem a hozzászólásomat. (Derültség.) Összességében tehát azt mondom, hogy támogatjuk a klímatörvényt, csodálkozom rajta, hogy a szocialisták módosító indítvánnyal éltek. Itt eddig egy konszenzus vol t ebben az ügyben. Én nem azt mondom, hogy mindenkinek egyet kell érteni azzal, hogy itt klímatörvény legyen, meg kell hallgatni a kifogásokat, az aggályokat, de ne verjük szét ezt a törvényt, és fogadjuk el ebben a parlamenti ciklusban. Én erre szólítom f el képviselőtársaimat. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (Harrach Péter) : Végül, a vezérszónoki kör végén megadom a szót Velkey Gábor képviselő úrnak, az SZDSZ vezérszónokának. VELKEY GÁBOR , az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ebben a vitában eddig is nagyon sokszor elhangzott a “konszenzus” szó. Szeretném feltenni a kérdést: valódi konszenzus van a klímatörvény ügyében Magyarországon, és valódi konszenzus van a klímatörvény ügyében, egyéb környezetvédelm i törvényhozási ügyekben Magyarországon és itt a parlamentben? Azt gondolom, hogy persze adhatunk erre gyors választ, és mondhatjuk azt, hogy megvan a konszenzus, hisz sorolhatjuk: a nemzeti éghajlatvédelmi stratégiát szinte egyhangúlag fogadta el a Ház; a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsát szinte egyhangúlag hozta létre a Ház; a különböző környezetvédelmi terveket nagyrészt széles konszenzussal fogadtuk el, mint a jövőkereső dokumentumot is, sőt azt a határozatot is, hogy szükség van klímatörvényre. M égis azt kell állítsam, hogy látszat ez a konszenzus. Én személy szerint meguntam már, hogy folyamatosan gyönyörűeket, szépeket, egybehangzóakat, egymásnak nem ellentmondóakat mondunk itt a vitában, amikor klímavédelemről, környezetvédelemről, természetvéd elemről van szó, de ez a gyönyörűség addig terjed, amíg az általánosságok szintjén mozgunk. Rögtön, amikor elérkezünk a konkrétumokhoz, akkor azonnal minden meccset lényegében el szoktunk veszteni, környezetvédők. Lehet, hogy ünneprontásnak tetszik ez a fe lvezetés, de én azt gondolom, hogy nem a szavak szintjén kell eredményeket elérnünk, hanem a tettekben kellene és az eredményekben, itt pedig hiány van. Elvesztettük a meccset meggyőződésem szerint a Vásárhelyitervben, Ékes József többször elmondta ezt. V esztésre állunk egyértelműen a termékdíjtörvényben, több módosítással lényegében a hulladékgazdálkodás ügyében óriási visszalépések történtek. Az energiapolitikai koncepcióról Nagy Andor és Ékes József és mások is beszéltek, ott is hatalmasat vesztettünk. Szerintem vesztettünk a bányatörvényben, a vízgazdálkodási törvényben is. Minden konkrét ügyben, ami a mindennapi életet szabályozza, abban nem sikerült eredményesnek lennünk, vagyis úgy tűnik szerintem, hogy csak látszat a konszenzus. A kérdés az, hogy ho gyan lehet ebben változtatni. Éppen ezért van most is hiányérzetem ebben a vitában, mert azok a szereplők, akik benyújtják a módosító javaslatukat, és ezzel megpróbálják elérni, hogy ez a klímatörvény ebben a ciklusban már ne születhessen meg, nincsenek it t vitában, nem vállalják nyíltan az ellenérveiket, nem vállalják fel nyíltan a vitát. Természetesen joga van bárkinek módosító javaslatot benyújtani, és természetesen joga van bárkinek nem eljönni az általános vitára, ugyanakkor számomra ez nem szimpatikus , és ezért érzek hiányérzetet, meg ezért van tehetetlenségérzésem, mert elmondhatjuk a nagyon szép üzeneteket, aztán utána pedig szembesülnünk kell azzal, hogy az eredmények egészen mást mutatnak. Én nem gondolom különben, hogy pártozni kellene a tekintetb en, hogy honnan jön a módosító javaslat, mert teljesen egyértelmű, hogy itt az energialobbi és a gazdasági lobbi az, amelyik a módosító javaslatot benyújtja. Ugyanez a lobbi volt az, amelyik átírta a termékdíjtörvényt, amely a bányatörvényben, a vízgazdálk odási törvényben és minden egyéb törvényben ezzel a módszerrel, nem a nyílt a vitával, nem az egyértelmű állásfoglalásokkal, hanem az eredményes, hatékony, a vitát
