Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. február 16 (255. szám) - Az ülésnap programjának ismertetése: - Az éghajlat védelméről szóló törvényjavaslat általános vitája - ÉKES JÓZSEF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
136 ÉKES JÓZSEF , a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Szombaton Pesten voltam egy rendezvényen, éjszaka indultam haza Ajkára, é s miközben a 7esen és a 8ason is azon kellett gondolkodnom, hogy a hóátfúvásokat hogyan tudom kikerülni, volt egy csodálatos riport Lányi professzor úrral. Lányi professzor úr feltette a kérdést, hogy Magyarország felkészülte egyáltalán arra, hogy ha 20 202050 környékén a fosszilis energiák kifogyása következtében hatalmas mértékű árrobbanás következik be az energia területén, akkor a magyar társadalom, a magyar kormányok egyáltalán mit fognak tenni. Ugyanígy feltette a kérdést Lányi professzor úr, hogy rendelkezünke egyáltalán olyan természetvédelmi törvénnyel, amely meggátolja a külföldi befektetőket abban, hogy ha egy kereskedelmi központot akarnak létrehozni Magyarországon, idejönnek, és rámutatnak a város legszebb zöldterületére, hogy oda akarnak ép íteni bevásárlóközpontot, akkor oda fognak építeni, mert ma, jelenleg Magyarországon ez történik. Lányi professzor úr ugyanígy elmondta azt is, hogy a zöldterületeink csökkenése a város és egyéb más agglomerációkban, ott, ahol az igények úgy mutatkoznak, h ogy rengeteg betonkörnyezetben további parkokat vonnak ki, hogy az autókat korszerűen tudják tárolni, csak időközben az embereknek nem jut eszükbe az, hogy felforr a levegő. De ugyanígy feltette a kérdést, hogy tudjuke egyáltalán, hogy a termőtalajaink mi lyen állapotban vannak. Itt van a parlamenti ülésteremben Juhász István, ők tavaly megcsinálták a 2800 mérőhelyen a termőtalajok mérését, és döbbenetes számok jöttek ki belőle, tehát romlás van a termőtalajok területén. És egyből eszembe jutott, hogy Ameri kában az elmúlt száz év legnagyobb hóhelyzete alakult ki, és akkor mindjárt arra gondoltam, amit a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsa a múlt év végén rakott le a parlament elé, ami úgy szólt, hogy Jövőkép, aminek volt egy százoldalas anyaga, ami sokkoló volt. A bizottsági és egyéb más intelmek alapján ezt a száz oldalt le kellett redukálni 25 oldalra, majd amikor a parlament elé került, akkor már csak 12 oldalra, mert annyira sokkoló volt, hogy nem jó, hogyha a társadalom egésze szembesül azzal, milyen k övetkezmények elé nézünk. És ebben benne volt az is, hogy a magyar termőföldet nem szabad kiárusítani, ebben benne volt az is, hogy igenis a vizeinket óvni kell, lehetőleg nemzeti tulajdonban kell tartani. De benne volt az is, hogy a DunaTisza közén milye n mértékben süllyedt a talajvízszint vagyis tulajdonképpen a vízbázisunk, és milyen szikesedés és milyen, a felmelegedésből adódó elsivatagosodás indult meg Magyarországon. És ezt a parlament, az összes parlamenti képviselő ezt a száz oldalt nem tudta elol vasni, mert le lett redukálva. Most itt vagyunk egy klímatörvénynél, és az embernek döbbenet, amikor a gazdasági bizottsági ülésen én próbáltam megvédeni a klímatörvényt, és olyan hangzatos szavakat alkalmaztak képviselőtársaim, hogy de a gazdaság, hogy ug yan szép az, hogy ennyi zöldszervezet állt mögéje, de a gazdaság oldaláról vannak kételyek. Én szeretném a kételyeket eloszlatni. Magyarország ratifikálta a kiotói egyezményt, abból adódóan Magyarországnak is van kötelezettsége. Magyarország belépett az Eu rópai Unióba, Magyarország elfogadta az Európai Unió kibocsátási kvótáját, ami 2020ig Magyarország számára is egy előírás. Vita volt abban, hogy ez most a 2005ös kibocsátási alapot próbáljae meg, vagy pedig a '90est. Az Európai Unió abba az irányba hal ad, hogy 2005höz képest Magyarországnak 20 százalékot kellene megtakarítania 2020ig. Mi van ebben a klímatörvényben? A kibocsátási mérőszám alapja a '90es kibocsátási mérték, ahhoz képest 40 százalék. Ahhoz képest mit teljesítettünk már idáig? Több mint 30 százalékot, a kiotói egyezmény alapján már közel 40 százalékot úgy egyébként. Mennyit kellene akkor Magyarországnak 2020ig tulajdonképpen megtakarítania? 10 százalékot, további 10 százalékot. (10.30) Felmerül a kérdés, amikor az árrobbanásról beszélün k, hogy Magyarországon elterjedteke az alternatív energiák. Ugye, képviselőtársaim, nem terjedtek el, mert minden egyes törvény mögött, amelyeket az energiával, a globális felmelegedéssel kapcsolatban próbáltunk alkalmazni, kőkeményen ott volt az energial obbi. Itt volt kifogás arra, hogy nincs meg a szabályozhatósága ma Magyarországon. Tessék megnézni, Ajkán az Ajkai Erőműben egy kétszer 50 megawattos vagy 30
