Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. február 16 (255. szám) - Az ülésnap programjának ismertetése: - Az éghajlat védelméről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. KLING ISTVÁN környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár:
130 az Európai Unió emissziókereskedelmi rendszere a mi döntésünktől függetlenül, tehát függetlenül attól, hogy a Magyar Országgyűlésben lesze ez ügyben döntés vagy sem, kényszer íti 2020ig 21 százalék kibocsátáscsökkentés elérésére, uniós szinten a 2005ös bázison. Erre is szeretném felhívni a figyelmet: a 2005ös bázison. Tehát, tisztelt képviselőtársaim, nemhogy nem ró többet az iparra ez a törvény, de a visszatérülő É ghajlatvédelmi Alap, amit egyébként ez a törvény hoz létre, nagyon jó segítséget és lehetőséget nyújt az iparvállalatoknak ahhoz, hogy ezt az európai uniós elvárást, amit, hangsúlyozom, nem mi fogalmaztunk meg, teljesíteni tudják. Az alap a lakosságnak, kö zte a legszegényebb embereknek is lényegi támogatást nyújthat, hiszen mi magunk is ismerjük az ezzel kapcsolatos problémákat, az energiatakarékossági beruházásokhoz és a költségmegtakarítások eléréséhez. Tehát bármelyik oldalról nézzük ennek a törvénynek a hatásait, nyilvánvalóan csak az előnyök fogalmazhatóak meg. Végül hadd hívjam fel képviselőtársaim figyelmét a kérdés társadalmi vonatkozásaira is. Önök is megkapták azt az éghajlatvédelmi törvénnyel kapcsolatos felhívást, amelyben 500 - másként fogalmazo k, talán jobban hangzik, félezer, tisztelt képviselőtársaim, félezer - civil szervezet sürgeti és fogalmazta meg irányunkban a maga elvárásait. És a listát olvasva jól láthatjuk, hogy ezek nemcsak olyan civil szervezetek, amelyek környezetvédelmi feladatok ra és célokra alakultak, hanem azt mutatja, hogy a felhívás rendkívül széles társadalmi támogatottságot élvez, így nem csupán környezetügyről, nem gazdasági ügyről, nem csupán társadalmi ügyről, hanem olyan komplex kérdésről van szó, amely az egész társada lom ügye. Így a törvény elfogadása nemcsak a parlament, hanem az egész társadalom érdeke is egyben. Tisztelt Képviselőtársaim! Az alacsony fosszilisenergiafelhasználású gazdasági szerkezetre való áttérés nemcsak óhaj és akarat kérdése, ez egyszerűen szüks égszerűség. Olyan szükségszerűség, amellyel Magyarországnak is előbb vagy utóbb szembe kell néznie. Ha előbb tesszük, akkor hazánk nyertesként kerülhet ki a globális gazdasági versenyből. Ebben a Házban is nagyon sok politikus sokszor megfogalmazta azt, ho gy ezt a válságot nekünk úgy kell felhasználni, hogy ebből nyertesként kerüljünk ki, és ebből előnyöket tudjunk kovácsolni. Ha előbb, akkor nyertesek vagyunk, ahogy mondtam, ha utóbb, akkor a gazdasági és társadalmi válságok permanens láncolatán át vezet a z út, és ez sokkal többe kerül mindannyiunknak, nemcsak gazdasági, hanem társadalmi hatásaiban is, amire, azt hiszem, valamennyien azt mondhatjuk, hogy ezeket a hátrányokat nem akarjuk. És ebben a Házban ezt nekünk ki kell tudnunk mondani. Közös a felelőss égünk. Tehát, tisztelt képviselőtársaim, rajtunk múlik, hogy merre haladunk. Mutassuk meg a magyar társadalomnak, hogy a parlamenti pártok még a választási kampányban is képesek együttműködni a jövő szempontjából lényeges ügyekben. Így azt kérem, hogy foga djuk el a klímatörvényt. Elnök úr, képviselőtársaim, köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Harrach Péter) : Kérdezem, a kormány nevében ki kíván szólni. Kling István államtitkár úré a szó. DR. KLING ISTVÁN környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtit kár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A környezetvédelem ügye iránt elkötelezett, általam nagyra becsült Képviselő Hölgyek és Urak a Házban! Környezetvédelmi szakemberként és az éghajlatváltozás elleni küzdelem ügye iránt elkötelezett vezetőké nt nagy öröm számomra, hogy az éghajlat védelméről szóló törvényjavaslat vitája kapcsán hozzászólhatok, hozzászólhatok úgy, mint a KvVM államtitkára. Európában úttörő jelentőségű az a kezdeményezés, amely alkalmas lehet arra, hogy az éghajlatváltozás kérdé skörét az azt megillető helyre, a társadalmi közbeszéd fő sodrába emelje Magyarországon, és hangsúlyozom, kiindulópontként szolgáljon a klímavédelmi erőfeszítések összehangolására, integrációjára. Mint ismeretes, a jogszabály megalkotásáról, a szabályozand ó kérdések köréről 2009ben országgyűlési határozat rendelkezett. Örvendetes, hogy most valós esély kínálkozik arra, hogy ez a jogalkotói szándék még ebben a parlamenti ciklusban testet öltsön. Ezért
