Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. február 16 (255. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Harrach Péter): - JAKAB ISTVÁN (Fidesz):
124 ön is meghallgat. Ön tehát nagyon eltúlozza azokat a számokat, amiket itt elmondott. Ön annak a képviselőtestületnek a tagja, ezért pontosan kellene ismernie ezeket a számokat. Ugyanez Sopron megyei jogú városra is igaz. Sopron megyei jogi városnál több mint 300 millióval kevesebb járulékot kell fizetniük. Éppen ezért Sopron megyei jogú város pozíciója nem egészen 5 százalékkal romlott 2010re. Tényszerűen romlottak eze k a számok, az önkormányzatok nincsenek jó helyzetben. De azt gondolom, egy olyan időszakban, amikor olyan gazdasági válság van, amilyen volt 2008 második félévétől 2009ben végig, akkor bizony a társadalomnak egyetlenegy szegmense se tudja kivonni magát e z alól a hatás alól. Képviselő úr, az önkormányzatokban nagyon tisztességesen dolgoztak az önkormányzati vezetők, megoldották a feladatot. Az önkormányzati szférában nem csökkent az ellátási színvonal. Ön mondott itt különféle normatívákat. Igen, ha az öss zes normatívát egybevonjuk, akkor persze csúnya számokat és csúnya táblázatot lehet hozni. De azt ön is tudja, hogy az alapvető oktatási és szociális normatíva csak annyival csökkent, amennyi a járulékfizetés. Persze, sok olyan dologra nem jutott 2009ben, amire korábban jutott. A megyei önkormányzatok nem tudtak annyi pénzt adni önkormányzatoknak, civil szervezeteknek, mint a korábbi években. De a megyei önkormányzatok nem azért vannak, hogy költségvetési pénzt tovább osszanak. Ez nem a megyei önkormányzat ok feladata. Ebben bizony vissza kell lépni. Azt gondolom, képviselő úr, hogy az önkormányzatok helyzete nem jó, de korántsem olyan rossz, mint ahogy azt önök beállítják. A számokat mindenki láthatja - hiszen a Magyar Közlö nyben megjelentek - GyőrMosonSopron megyében és Sopron megyei jogú város esetében. Úgy gondolom, akkor vagyunk korrektek, ha ezeket a számokat pontosan idézzük, pontosan mondjuk, ha nem keverjük össze a működési költségvetési támogatásokat a fejlesztések kel. Magyarországon az önkormányzatok jó fejlesztési lehetőségek előtt állnak - a múlt évben is ez volt , nagyon jelentős európai forrásokat valósítanak meg. Ebben az országban, a városokban, a településeken, a legkisebb falvakban is az elmúlt nyolc évben óriási fejlődés volt. Nem tud elmenni Magyarországon olyan településre, ahol a település vezetője, a polgármester ne lenne büszke arra, amit az elmúlt négy évben csinált. Úgy gondolom, hogy ez igaz Sopronra is, nagyon igaz. Többször hallottam a polgármest erét előadást tartani arról, hogy milyen nagyszerű dolgokat tudott megvalósítani. Ez azért volt lehetséges, mert ez a parlament, ez a kormány úgy kezelte a 2009es válságot, hogy abból tisztességesen jöttünk ki. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a z idő leteltét.) Köszönöm szépen, elnök úr. ELNÖK (Harrach Péter) : Végül napirend előtti felszólalásra jelentkezett Jakab István frakcióvezetőhelyettes úr, a Fidesztől: “Földbirtokpolitika nyolc év tükrében” címmel. Képviselő úré a szó. JAKAB ISTVÁN (Fid esz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor ezt a témát választottam, nem gondoltam arra, hogy nehéz lesz nyolc év tükrében a magyar földbirtokpolitikáról beszélni, hisz a magyar földbirtokpolitikában nyolc év alatt érdemi, pozitív változás nem történt. Azt kell mondjuk, hogy az európai uniós csatlakozás biztosította lehetőség, az uniós csatlakozás tükrében lehetőség lett volna arra, hogy Magyarország Lengyelországhoz hasonlóan nem hét év, hanem tizenkét év moratórium ot kapjon. Úgy ítéljük meg, hogy nagyon komoly lehetőséget szalasztott el az ország. Anno gyakran hallottuk, hogy a lengyelek rosszul tárgyaltak. Most sajnos mi érezzük, hogy ők jól tárgyaltak, nekünk pedig azt mondták, hogy merjünk kicsik lenni. Nem voltu nk és nem vagyunk kishitűek. Ha nyolc év tükrében vizsgáljuk, a birtokpolitikában az elmaradt lehetőségek pótolhatók. De mik is ezek? Tisztelt Országgyűlés! Ha megnézzük, egy szerencsétlen kárpótlást követően Magyarországon a birtokszerkezet jelentős mérté kben elaprózódott. Nem az a gondunk, hogy a birtokok nagysága, az egy család, egy gazda által művelt földterület nem haladja meg jelentősen az Európai Unió átlagát, hanem az a gondunk, hogy elaprózott parcellákon kell jelentős földterülettel rendelkező gaz dáknak