Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 6 (227. szám) - A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetési javaslatáról általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): - ELNÖK (Mandur László): - PELCZNÉ DR. GÁLL ILDIKÓ (Fidesz):
927 amiből útfelújításokat tudtak csinálni, eltűnik a költségvetésből, és így az eddig meglévő tendenciák tovább felerősítve azt teszik, hogy az európai uniós források felé igazítanak mindenkit. De mivel sokan jelentkeznek a pályázatra, hallgassák meg a hírekben, mindig lehet hallani: nagyon sikeres pályázat i kiírás volt, mert sokan pályáztak. Nem azért pályáztak sokan, mert a pályázati kiírás sikeres volt, hanem azért, mert abban a témakörben már csak az az egy van, és kénytelenek odafordulni. A saját forrásokat elvonták, a saját bevételekből az önkormányzat ok nem tudják létrehozni, egyéb pályázat nincs, akkor csak ez marad. Így azután ezek után érkeznek a levelek, amelyek azt mondják, hogy bizony, az önkormányzatok pénzhiány miatt el lettek utasítva, és akkor jön az önkormányzati frusztráció meg a pályázati frusztráció, mikor visszaérkeznek, elköltötték a különböző engedélyekre a nagy pénzeket, mégis sikertelen a pályázat. Ha majd egy év múlva benyújtják a pályázatot, ahhoz megint meg kell újítani, ez megint több százezer forintos tétel. És azok az önkormányz atok, azok a pályázók, akik kevés pénzzel rendelkeznek, évről évre ki kell hogy adjanak ennyi pénzt, azért, mert a kormányzat mindenhonnan máshonnan kivonta a pénzeket. Ez a fő probléma az uniós forrásokkal, és ennek az összefüggésében bizony sokkal erőseb ben jelentkezik az a lemaradás, amit a kormányzati tervekhez, az ígéretekhez képest az emberek látnak. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces felszólalásra következik Szabó Zoltán, az MSZP képviselője. DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP) : Kösz önöm szépen, elnök úr. Én nem hiszem, hogy bármilyen jobbító szándékot vagy segítő szándékot elutasítanánk, de a képviselő asszony megint csak arról beszél, hogy egy rosszul működő rendszer van. Ez a rosszul működő rendszer azt produkálta, hogy az Európai Unió 27 tagországa közül, amelyben vannak országok, amelyek már 55 éve gyakorolják magukat ezekben a fejlesztési pályázatokban, e közül a 27 ország közül egyes szempontok szerint a legjobb helyen vagyunk, más szempontok szerint a harmadikon, de ennél rossz abbon sehol. Akkor annyira rosszul, nem hiszem, hogy működik ez a rendszer, hogyha ennél sokkal jobban működő rendszert az Unió 27 tagországában sehol nem tudtak kitalálni! Ettől függetlenül készséggel elismerem, biztosan van rajta javítanivaló, ám javítsu nk rajta! Ami Ivanics képviselő úr hozzászólását illeti: szóval, képviselő úr, ha egyszer nyakunkba szakadt ez a nyüves világválság, ha egyszer jövőre az állam, a költségvetés bevételi forrásai 8 százalékkal csökkenni fognak, ha ennek következtében nem jár hatjuk azt az utat, amit Anglia - és az sem biztos, hogy Anglia jól tette, hogy ezt az utat járta, de ők ezt majd meglátják , mi mindenesetre nem járhatjuk ezt az utat, hogy akkor elengedjük a költségvetési hiányt 12 százalékra. Akkor valamiről le kell mo ndani. Ugyan, mondja meg, tisztelt képviselő úr, miről egyszerűbb lemondani? Arról, hogy egy évben legyenek belső fejlesztési források, vagy arról, hogy mondjuk, nyugdíjat fizessünk; arról - ez a másik kedvenc témájuk volt a mai napon , hogy a gyerekek ét kezzenek, amiről ugye nem kell lemondani, ezt már megbeszéltük. Tehát, ha valamiről le kell mondani, akkor értelemszerű, hogy amiről átmenetileg, egy évre a legkönnyebben le lehet mondani, azok a fejlesztési források; a fejlesztési lehetőség nem szalad el, jövőre is meg lehet csinálni. Köszönöm. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Kétperces felszólalásra következik Pelczné dr. Gáll Ildikó képviselő asszony. Parancsoljon! PELCZNÉ DR. GÁLL ILDIKÓ (Fidesz) : Képviselő úr, önt rosszul tájékoztatták, szeretné k segíteni a tájékoztatásban. Magyarország a 20042006 közötti felzárkózási források, tehát a négy strukturális alap és a kohéziós alap tényleges felhasználásában 78 százalékos teljesítménnyel az EU 25ök közül hátulról a negyedik.
