Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 6 (227. szám) - A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetési javaslatáról általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. TABAJDI CSABA (Európai Szocialisták):
908 Néhány évvel ezelőtt fideszes képviselőtársaim bezzegországként aposztrofálták Szlovákiát, bezzegországként aposztrofálták a balti államokat. Számomra sem magyarként, sem uniós állampolgárként nem vigasz mindaz a zuhanás, ami a balti államokban végbemegy, mert az dráma az ott élők számára, hogy 1011 százalékos GDPnövekedésről most zuhannak kö rülbelül 25öt, 27et, mert 17,5 százalékkal csökken a GDP a balti államokban ebben az évben. Ennek beláthatatlan szociális következményei vannak. Vagy az általunk korábban irigyelt Szlovákiában, ahol tavaly még 6 százalékos volt a GDP, idén 46 százalékka l zsugorodik, tehát ők is megélnek egy 1012 százalékos esést vagy zuhanást, vagyis egy általános európai trendről van szó. Elnök Úr! Ezzel ön - mint aki a foglalkoztatás egyik kiváló szakértője - és mindannyian szembesülünk, azzal a problémával, hogy ez a pénzügyi válság átnőtt gazdasági visszaesésbe, ez most átalakul egy foglalkoztatási és szociális válsággá. Ez a költségvetés megpróbálja ezt a foglalkoztatási és szociális válságot megelőzni és kezelni. Nemrégiben olvastam Harrach elnök úrnak egy nyilatko zatát, amelyben elismerte az “Út a munkához” program jelentőségét, annak ellentmondásaival együtt. Nagyon fontos, hogy a kormány költségvetése, teljes összhangban az uniós törekvésekkel, hogy nincs ma fontosabb feladat Európában, mint a munkahelyek megtart ása, részben út a munkához, másrészt a szociális rendszer átalakításával, hogy segély helyett munkát, másrészt az élőmunka terheinek csökkentésével olyan irányba ez a költségvetés, amely Magyarország versenyképességét, illetve a foglalkoztatást segíti. (19.00) Kedves Képviselőtársaim! Nagyon fontosnak tartom kiemelni, hogy az uniós forrásokról is szót ejtsek. Képviselőtársaim ezt már említették. Nem lep meg, időnként az az érzésem, hogy Deutsch képviselőtársam vagy Áder képviselőtársam mintha nem is ugya nazt az országot képviselné, vagy nem ugyanabban az országban élnénk, hiszen a tények makacs dolgok. Ami az uniós források felhasználását illeti: nem hiszem, hogy segít Magyarországnak, benne a többségében Fidesz többségű önkormányzatoknak meg a magyar vál lalkozói szférának, ha megkérdőjelezzük Magyarország képességét. A kormányt lehet pocskondiázni, de aki az uniós pénzek felhasználását kérdőjelezi meg, az nemcsak a kormányt kérdőjelezi meg, hanem mindazokat a szereplőket, akik az uniós források felhasznál ói. E tekintetben azt kell mondjam - és ez nemcsak a kormányt dicséri, hanem dicséri az önkormányzatokat és dicséri a vállalkozói szférát , hogy Magyarország a rendelkezésre álló források egynegyedét már lekötötte, szemben a régió tagállamaival, amelyek c sak 11 százalékot kötöttek le. De mondok egy másik adatot, az Európai Bizottság szeptemberi adatát - nem valamiféle balliberális forrás, az Európai Bizottság adata, képviselőtársaim : Magyarország a támogatási kérelmek arányában, a kifizetések tekintetébe n a harmadik helyen van, Németországot és Lengyelországot követően. S mondhatnék és mondok is még egy adatot, amely nagyon jellemző. A kohéziós alapokból finanszírozott nagyprojektek esetében huszonhármat nyújtott be Magyarország, a huszonhétből csak egy o rszág nyújtott be többet, Lengyelország, huszonnégyet. Kis különbség van a két ország mérete között! Magyarország huszonhárom nagyprojektjéből tizenegyet pozitívan elbírált, többek között Kósa polgármester úr egyik pályázatát is, nagyon helyesen, meg pályá zatát is, míg Lengyelország esetében a huszonnégyből hármat. Kedves Képviselőtársaim! Nem szívesen teszek kritikai megjegyzést, de azt kell mondjam, semmire sem vezet az a hungaropesszimizmus, amely a politikai játszmákban Magyarországon megjelenik. Számun kra, európai parlamenti képviselők számára, s számomra, mint a szocialista delegáció tagja számára nincs FideszMagyarország, nincs szocialista Magyarország, egy Magyarország van, annak az érdekeit kell Brüsszelben képviselni. Nem az a baj, hogy csatározás van ebben a parlamentben, képviselőtársaim. Azt kell mondjam szomorúan, hogy huszonhetedikek vagyunk a huszonhét tagállam közül, mert pártharcok máshol is vannak, de ebben a parlamentben a megegyezés minimuma sincs azokban az ügyekben - lásd uniós forráso k , amelyekben meg kellene egyeznünk.
