Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 6 (227. szám) - A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetési javaslatáról általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz):
894 lépésekkel próbálja a vállalkozások helyzetét javítani, a válságból való kilába lást segíteni, ellentétben a legtöbb nyugateurópai országgal, amely igen komoly gazdaságélénkítő csomagot vezetett be. (17.50) Ebben a tekintetben sajnos a költségvetés kísértetiesen hasonlít a korábbi, Gyurcsány néven emlegetett csomagokhoz, a tekintetbe n, hogy amit az egyik zsebbe beletesz, azt a másikból kiveszi, ha nem többet vesz ki. Ez a költségvetés a hazai vállalkozások szempontjából továbbra sem mutat kiutat, nem mutatja meg azt, hogy a magyar gazdaság mitől fog fejlődni a következő évben. Sőt, az önök saját bevallása szerint sem fog nőni a magyar gazdaság a következő évben, ellentétben az összes, szűkebb környezetünkben lévő versenytársunkkal, Lengyelországtól le Románián vagy Horvátországon keresztül. Tehát míg náluk az előrejelzések szerint növe kedni fog a gazdaság, nálunk csökkenni fog a gazdaság, csökkenni fog a vásárlóerő, és ez további nehéz helyzetbe hozza a hazai vállalkozásokat. Néhány konkrét szám. A vállalkozásösztönző kormányzati politika direkt támogatási eszközei hagyományosan a Gazda sági Minisztérium vagy mai nevén a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium fejezet, 25.3, vállalkozási célelőirányzatok soron találhatók. Ahogy az elmúlt években, úgy most is négy célelőirányzat, a beruházásösztönzési, a nemzeti beruházásösztönzési, a kis- és középvállalkozói, valamint a külgazdaságfejlesztési célelőirányzat fedi le a vállalkozások hazai forrásból történő támogatását. Ezek a célelőirányzatok azonban az elmúlt években folyamatosan csökkentek, folyamatos karcsúsodáson mentek át, olyann yira, hogy 2010re már azt a kérdést is felvetik, hogy egyáltalán érdemese pályázati rendszert fenntartani ilyen kevés pénz elosztására. Ez a költségvetésből finanszírozott vállalkozásfejlesztés. A nemzeti beruházásösztönzési célelőirányzat a 2009es 950 millióról 2010ben 350 millióra, a külgazdasági csaknem a felére, 2009hez képest 1,8 milliárdra csökken, illetve a kis- és középvállalkozói célelőirányzat pedig 2010ben, ez az egy, ami szinten marad, 1,9 milliárd forint. Bár itt megjegyezném, csak az öss zehasonlítás kedvéért, hogy ugyanezen a címen, a kis- és középvállalkozói előirányzaton 2002ben még 17 milliárd forintot tartalmazott a költségvetés. A legnagyobb összeget, 15 milliárd forintot, bár ez is a 2009es fele, a beruházásösztönzési célelőirányz at tartalmazza, ami azért érdekes, mert alapvetően nagy, külföldről érkező beruházásokat támogat, általában egyedi kormányzati döntéssel. Ha ironikus akarnék lenni a költségvetéssel kapcsolatban, akkor mondhatnám azt, hogy azt a régi ellenzéki követelést v égül is beváltja, hogy hasonló módon támogassa a kis- és közepes vállalkozásokat, mint a nagyvállalkozásokat, csak éppen önök ahelyett, hogy a kisvállalkozások támogatását emelték volna föl olyan szintre, amilyen szinten korábban a nagyvállalati támogatás volt, lényegében a nagyvállalati támogatást vitték le olyan alacsony szintre, ami páratlan Európában. Ma elértük azt a célt, amit valóban kértünk, csak nem így, hogy egyenlő mértékben támogatja a kicsiket és nagyokat, vagyis lényegében sehogyan sem a koráb bi évekhez viszonyítva. A gazdaságfejlesztés forrásai kizárólag az európai uniós források lényegében a jövő évi költségvetésben. Persze, ennek örülnünk kell, mert minden egyes forrás, amit vállalkozásfejlesztésre költünk, jó dolog, csak éppen nem a költség vetés tárgya, de az uniós források elköltése is sok kérdést felvet, hiszen az uniós nemzeti fejlesztési tervet két szóban akarták önök megfogalmazni - a növekedés és foglakoztatás , és amióta uniós pénzeket költünk, csak ez a két dolog nem sikerült: növek edni és a foglalkoztatást növelni. Ez alapjában jelzi azt, hogy milyen hatékonysággal tudjuk az uniós forrásokat elkölteni. Az uniós források elköltésének másik nagy problémája, hogy alapvetően a költségvetésen kívül és nem a hazai igényeknek megfelelő str uktúrában történik. Összességében ez a költségvetés sajnos, minden ellenkező véleménnyel szemben, nagyban hasonlít a korábbi Gyurcsánycsomagokhoz. Tovább rontja Magyarországnak a környező országokhoz viszonyított helyzetét. Ahelyett, hogy saját lábára áll ítaná az országot, továbbmegy a megszorítások útján, a nemzetközi hitelek és segélyek lélegeztetőgépén tartja lényegében az
