Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 6 (227. szám) - A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetési javaslatáról általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - KOVÁCS TIBOR (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - GY. NÉMETH ERZSÉBET (MSZP):
892 (17.40) A GDP kétéves csökkenése, ez itt több hozzászólótól is elhangzott, 7,5 százalék, ezzel szemben az önkormányzatokat érintő elvonás vagy megszorítás mindösszesen 4,7 százalék. Tudom, hogy ez nem kevés, sőt sok, de egy felelős, tervezhető gazdá lkodással, egy végiggondolt, takarékos gazdálkodással ez túlélhető, ez biztosítja a jövő évi túlélést. A többi ágazathoz képest az önkormányzatok e mutatók alapján kevesebb megszorítást kell hogy elviseljenek jövőre, és nem szeretnék abba a számháborúba be szállni, ami az elmúlt időszakban kialakult, de felelősen kijelenthetem, hogy mintegy nettó 85 milliárd forintos elvonásról van szó az önkormányzatok tekintetében. Ez persze nem kevés, de a válság esetén az önkormányzatoknak is el kell viselniük azt a terh et, amit egyébként az önkormányzati vezetők a lakosságtól is elvárnak. Hogyan is áll össze ez a 85 milliárd forint? Ebből 10 milliárd forint érinti a közoktatást, 10 milliárd forint a szociális ellátást és 15 milliárd forint az úgynevezett globális támogat ásokat. Képviselőtársaim, előttem Mohácsi József például kifejtette ennek a 15 milliárd forintnak a beltartalmát, így erre én most nem sok szót vesztegetnék. A és a szociális ellátás viszont egy 10 és 10 milliárd, 10 meg 10 milliárd forintos elvonást lesz kénytelen elszenvedni, de ebben az esetben olyan feladatokat is elvesz a törvénytervezet, elsősorban a megalapozó törvények az önkormányzatoktól, amelyeket nem kell ellátni, vagy egy évvel később léptet hatályba olyan intézkedéseket, amelyek az önkormányz atok feladatait csökkentik, így a finanszírozásukra sem kell hogy sor kerüljön 2010ben. Nagyobb lesz az önkormányzatok mozgástere a következő évben. Például a szociális normatívák estében összevonásra kerül három normatíva, és az adott önkormányzat dönti el, hogy ebből ezeket a szociális feladatokat, ezeket a / Az oktatást illetően, nyilvánvalóan képviselőtársaim is el fogják mondani, az osztálylétszámok megállapításában nagyobb mozgásteret, nagyobb szabadságot fognak kapni az önkormányzatok, rugalmasabban fogják tudni kezelni az osztálylétszámokat, illetve a csoportlétszámokat. A kötelező óvodai ellátás bevezetését is egy évvel későbbre halasztani javasoljuk. Ez persze azoknak a gyerekeknek nagyon fontos, akik a 2010es évben mentek volna óvodába, de azoko n a helyeken, azokon a településeken, ahol ennek nincsenek meg az infrastrukturális feltételei, úgy gondolom, hogy nem lesz probléma, ha ennek a bevezetésére egy évvel később kerül sor. Ezek az intézkedések természetesen nem örök időkre szólnak a kormány é s a szocialista képviselők szándékai szerint. Amennyiben 2011től a GDP emelkedik, elindul a gazdaság egy fejlődő pályán, abban az esetben az önkormányzatoknak is több forrás fog jutni. Szeretnék szólni még az 50 milliárdos hazai fejlesztéseknek a felfügge sztéséről is. Ez a döntésünk is egy évre szólna. Ehelyett, hogy hazai forrásokból fejleszthetnek az önkormányzatok, uniós források fognak az önkormányzatok rendelkezésére állni, és szándékaink szerint könnyebb lesz a hozzáférés, könnyebb lesz a pályázat. A gyermekétkeztetésről már szóltam, és azt gondolom, ez az egyik legérzékenyebb terület, és a szándékaink ebben a kérdésben teljesen világosak. Szeretnék itt egy érdekes kérdésről még a vége felé szólni. Kósa Lajos képviselőtársunk, Debrecen polgármestere 2 009. szeptember 6án a köztelevízió “A szólás szabadsága” című műsorában a következőket mondta. A műsorvezető megkérdezte: “Kósa úr, egyetérte azzal, hogy vannak olyan párhuzamosságok, amelyeket ha felszámolnak, akkor lehet spórolni?” Kósa képviselő úr, D ebrecen polgármesterének a válasza: “Ezek döntő többsége feles törvénnyel kezelhető, a kormány eddig erre nem volt hajlandó. A kormány leteszi azokat a javaslatokat, amelyek arról szólnak, hogy hol csökkennek az önkormányzatok feladatai, ugyanakkor az önko rmányzatok, én magam is, és más önkormányzati vezetők is tettek javaslatokat arra, hogy hol lehetne megtakarításokat eszközölni. Például a korlátozási kártalanításoknál és a kisajátításoknál. Ha a három évet hat évre emelnénk fel, ezt beterjesztettük törvé nyjavaslat formájában, és tavasszal ebből önmagában - most figyeljenek, kedves képviselőtársaim! - 120 milliárdnál több megtakarítás érhető el egy évben.” Idézet vége, Kósa képviselő úrtól.
