Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 6 (227. szám) - A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetési javaslatáról általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - HERCZOG EDIT (Európai Szocialisták):
870 válság elmúltával a magyar gazdaság olyan helyzetben legyen, amilyet a 2010es költségvetés megcéloz. Elnök úr, köszönöm a lehetőséget. (Ta ps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Közben tájékoztatom önöket, hogy az Európai Néppárt képviselőcsoportjának 15 perc 35 másodperc fog majd a rendelkezésére állni. Most megadom a szót Herczog Editnek, az Európai Sz ocialisták képviselő asszonyának. A képviselőcsoportnak összesen 10 plusz 10 perc áll rendelkezésére, hiszen az MSZP képviselőcsoportja átadott 10 percet a javukra. Parancsoljon, öné a szó, képviselő asszony. HERCZOG EDIT (Európai Szocialisták) : Tisztelt E lnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! - európaiak és magyar országgyűlési Képviselők! Bár amikor a költségvetésről beszélünk, mindig a jövőről beszélünk, hiszen mindig a következő évi költségvetés kapcsán mondjuk el a véleményünket, képviselő társaim úgy döntöttek, hogy egy kicsit visszatekintenek az időben. Ezért engedjék meg, hogy én is egy egészen rövid visszatekintést tegyek, amikor a politikai elit, az itt ülő képviselők közös felelősségét keresem. Talán emlékeznek rá mindannyian, amikor 2 003ban útelágazáshoz ért ez az ország, amikor a felkészülés keretében félre kellett tenni, meg kellett spórolni azokat a számokat, amelyek az Európai Unióban rendelkezésünkre álló források minél hatékonyabb lehívását tették lehetővé; bár ezt a szót úgy, a hogy képviselőtársaim, én sem pontosan szeretem. 2003ban, 2004ben ebben a parlamentben, a 2004es kampányban minden parlamenti párt egyetértett abban, hogy az államháztartási reform elkerülhetetlen lépés ahhoz, hogy az európai uniós forrásokhoz szükséges önrészt előállítsuk. A választásokat követően nem mindenki tartotta az államháztartási reform tekintetében a szavát, emiatt egy nagyon furcsa, Európában egyedülálló helyzet alakult ki, nevezetesen: minden európai uniós önrészhez szükséges forrást az 50 sz ázalékkal megszavazható törvényekkel kellett szabaddá tenni. Ritkán beszélünk erről, képviselőtársaim, de ez végső soron azt jelentette, hogy a vállalkozásokat érintő gazdasági törvényhozások voltak az alapjai ennek a tartaléknak a képzéséhez. Ez természet esen azt jelentette, hogy a kis- és közepes vállalkozások, és főleg a magyar tulajdonú cégek voltak azok, akik áldozatot kellett hogy hozzanak, hogy ez a pénz rendelkezésre álljon. Persze, ez a pénz később visszatérül, hiszen az európai uniós források megé rkezésével ez az önrész visszaérkezik, de hát mégiscsak ők hitelezték ezt meg nekünk, és ezt annak köszönhetjük, hogy az az egység, ami a parlamenti pártok között az uniós csatlakozás előtt megvolt, az uniós csatlakozásokat követően nem volt meg. Ezzel egy ütt, tisztelt képviselőtársaim, a költségvetésnek nem a múltról, hanem a jövőről kell szólnia. A múltról csak annyiban, amennyiben az idei évre épül, az elmúlt egy évre épül, amikor nemcsak Magyarországot, hanem a világot is egy nagyon jelentős gazdasági v álság sújtotta; egy jelentős gazdasági válság, amelynek első áldozata Magyarország volt. Egy jelentős gazdasági válság, amikor az akkori pénzügyminiszter, Veres János az akkori miniszterelnökkel azonnal a pénzintézetekhez fordult, a Világbankhoz fordult és az Európai Unióhoz fordult, amelyek akkor Magyarországot segítették. Annak ellenére segítették, tisztelt képviselőtársaim, hogy volt olyan politikus, aki Magyarországról érkezve azt tanácsolta képviselőtársainak, hogy hazug kormány hazug országának egyetl en forintot se adjanak. De kérem, a költségvetésbe érkező forintok osztatlan közös tulajdont képeznek, ilyen értelemben tulajdonképpen Magyarország minden lakosa egyformán kapott azokból a forintokból. Ha a jövőt nézzük: mire kell a jövő évi költségvetésne k fölkészülni? Meggyőződésem szerint három dolog kell forrásoldalon. Egyrészt mindenféleképpen arra kell törekednünk, hogy az európai uniós források Magyarországra érkezését magyar költségvetési akadály ne hátráltassa. Magyarán, álljanak rendelkezésre azok az önrészek akár vállalati, akár önkormányzati, akár állami szinten,
