Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 6 (227. szám) - A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetési javaslatáról általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - KUNCZE GÁBOR (SZDSZ): - ELNÖK (Mandur László): - DR. ÁDER JÁNOS (Európai Néppárt):
865 elsikkadtak az elmúlt hónapok politikai viaskodásai, csatái során. Az Európai Bizottság készített egy felmérést a múlt év végén, amiben azt vizsgálta, hogy a 27 uniós tagország hogyan használta fel az európai uniós forrásokat a hazai kis- és középvállalkozások támogatására. Tippeljenek, Magyarország a 27 ország közül hányadik helyen van! Államtitkár úr, tudja ön? Akkor segítek, a 24.ek vagyunk, tisztelt hölgyeim és uraim, a 24.ek a 27ből. Három vagy négy hó nappal ezelőtt a német - nem a magyar, a német - statisztikai hivatal is készített egy összegzést, amiben azt vizsgálták - most nem 27 országról, hanem a 10 csatlakozó országról van szó - 10 csatlakozó ország esetében, hogy a gazdasági növekedésükre hogyan hatott az európai uniós csatlakozás, mennyire segítette ezt elő. Az élen - nem véletlen - a szomszédos Szlovákia van, de az átlag is olyan 2425 százalék körül van. Ilyen mértékben segítette, tehát éves átlagban mintegy közel 7 százalékkal segítette az un iós csatlakozás átlagosan a 10 csatlakozó országot. Hol van Magyarország ehhez képest? Az átlagnak a felét sem érjük el, tisztelt hölgyeim és uraim, az átlagnak a felét sem! (Korózs Lajos: Mert mi már akkor európai ország voltunk.) De idézhetném önöknek - talán a német statisztikai hivatalnál hitelesebb forrásnak tekintik - a Népszabadság tavaly novemberi számát. A Népszabadság oknyomozó újságírója annak járt utána, hogy európai uniós forrásokat hogyan használunk fel. Egészen pontosan az infrastruktúrafejl esztéssel kapcsolatos forrásokat nézte meg; csatorna, elkerülő út, útépítés, és a többi. 1800 milliárd forint áll Magyarország rendelkezésére, állt rendelkezésre. Tavaly év végén önök ennek az összegnek a kétharmadára még csak pályázatot sem adtak be. Még csak pályázatot sem! Három a magyar igazság, mondhatnák, de egy a ráadás, mondtam három példát, hadd mondjak egy negyediket. Önök újra fogadkoznak, hogy Magyarország a lehető legrövidebb időn belül bevezeti majd az eurót, csatlakozunk az euróövezethez. Err e emlékezneke, tisztelt hölgyeim és uraim? (Felmutat egy fénymásolt Népszabadságcímlapot.) Megint csak Népszabadság. Biztos, hogy gyakran lapozgatták 2003ban is. Ez a Népszabadság 2003. július 17ei, csütörtöki címlapja. Talán ott is látható, az utolsó sorokban: magyar euró 2008. január 1jétől. 2003. július 17éről beszélünk. Itt van a kezemben a 2184/2003. (VIII. 15.) kormányhatározat. Ma is hatályos, meg lehet találni a CD Jogtárban. Ez a kormányhatározat rendelkezett arról, még Medgyessy Péter volt a miniszterelnök, hogy 2008. január 1jétől Magyarország bevezeti az eurót. Ki kormányzott azóta? Ki puskázta el ezt a lehetőséget? Miért nem fizetünk most euróval Magyarországon? Milyen veszteséget okoz ez minden magyar ember számára? Nem spórolhattuk voln ae meg azt a hitelválságot (Göndör István: De igen, ha a strukturális átalakításokat végrehajtjuk!) , ami 2009. január 1jétől ránk köszönt? Milyen veszteséget jelent mindez Magyarország számára? Csak egyetlen adatot hadd idézzek önöknek. A Magyar Nemzeti Bank készített egy elemzést, amiben azt állapították meg, hogy amennyiben csatlakoztunk volna vagy csatlakoznánk az euróövezethez, önmagában a csatlakozás közel egyszázalékos gazdasági növekedést eredményezne. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Szá moljanak egy kicsit utána! Nem olyan nagyon bonyolult matematika ez. Ez évente 270 milliárd forintnyi veszteséget jelent, ennyit hajítanak ki önök az ablakon csak azért, mert elpuskáztak egy olyan lehetőséget, amit 2003ban még önök is, az önök miniszterel nöke is - az euróövezethez való csatlakozásról beszélek, tisztelt képviselő úr - még reálisnak gondolt, mindannyian reálisnak gondoltuk, mert 2003ban még Magyarország erre igenis alkalmas volt. Hallhatjuk nap mint nap: mi leszünk a válság nyertesei - mond ják önök. Magyarország gondjai tulajdonképpen csak a nemzetközi pénzügyigazdasági válságnak köszönhető - megint csak mondják önök. Tévedés! Magyarország a lejtőn elindult tulajdonképpen 2006ban, sőt bizonyos szempontból már 2002ben. Ahogy a Medgyessyko rmány megalakul, a következő hónapokban Magyarországon már elkezd nőni a munkanélküliség. Elkezd nőni az államadósság, és nem sokkal azután, hogy Gyurcsány Ferenc átveszi a kormányzást, a gazdasági növekedés szépen megy lefelé, lefelé, lefelé,
