Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 6 (227. szám) - A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetési javaslatáról általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - KÓSA LAJOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
815 (11.50) Remélem, hogy a kormány nem vonja vissza ezt a költségvetést, és a frakciónk az egyeztetések nyomán szükségessé váló változtatásokat végrehajtja. Szeretném itt a végén megerősíteni még egyszer: a 13. havi nyugdíjat nem vettük el, csak átmenetileg szünetel (Babák Mihály: Ránk szakad a csillár!) ; a gyermekétkeztetés normatívája nem csökkent, képviselő úr, sőt a kör szélesedik, mert a hetedik osztályos gyerekek is bekerülnek az étkeztetési rendszerbe. (Babák Mihály: Hazudik!) Köszönöm szépen a figyelmüket. Kér em, hogy fogadják el ezt a költségvetést. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt megadnám a szót a következő vezérszónoknak, engedjenek meg egy megjegyzést. A bekiabálás parlamenti műfaj, alaposan pró bára teszi a felszólaló képviselő szónoki képességeit ennek kezelése, de azt kérem, hogy a folyamatos zajongástól tartózkodjunk. Köszönöm szépen. Megadom a szót a Fideszképviselőcsoport vezérszónokának, Kósa Lajos képviselő úrnak. KÓSA LAJOS , a Fidesz kép viselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! A 2010es költségvetés kétségtelenül joggal igényel nagy figyelmet, nemcsak azért, mert Magyarország soha nem látott, mély válságban van, nemcsak azért, mert a legfrissebb felmérés ek szerint a magyar emberek a világon az egyik legdepressziósabb emberek közé tartoznak (Korózs Lajos: Tesznek is róla.) , hanem azért is, mert a 2010es költségvetés furcsa módon - bár a ciklus végén vagyunk - az első önálló költségvetése a Bajnaikormányn ak, hiszen a miniszterelnök ebben az évben lett miniszterelnök egy örökölt költségvetéssel. Joggal várhatja tehát azt a szemlélő, hogy most igazából meg tudjuk nézni, hogy a miniszterelnök mire vállalkozott, mi az ő küldetése, hogyan lehet egyáltalán értel mezni a Bajnaikormányt. Ha megnézzük ezt a költségvetést, akkor az eredménye egész egyszerűen vérfagyasztó. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Nocsak!) Vérfagyasztó, mert a költségvetésből ordít, hogy a Magyar Köztársaság miniszterelnöke nem egy válságkeze lő kormány élén próbálja az ország szekerét úgyahogy kivezetni, többkevesebb sikerrel a válságból, hanem a Magyar Köztársaság miniszterelnöke egy felszámolóbiztos, és a költségvetése egy felszámolóbiztos költségvetése, annak az összes jegyével. Ami azért mégiscsak kétségbeejtő, ha itt mégis azt nézzük, hogy nem a HajdúBétről van szó, bár abban is emberek százai mentek tönkre, hanem egy országról. Szeretném alátámasztani a beszédemben ezt az analógiát, ami sajnos véres valóság. (Derültsé g az MSZP padsoraiban.) Mi jellemző egy válságkezelő kormányra? Egy válságkezelő kormányra az jellemző, hogy világosan megmutatja, melyek azok a legfontosabb irányok, amelyek szerinte az országot kivezetik a válságból; ez a költségvetés ilyet nem tartalmaz . Nem arról van szó, hogy ne lehetne néhány tételben azt mondani, hogy igen, a társadalombiztosítás járulékcsökkentése valamelyest könnyíti a gazdálkodók helyzetét; könnyíti. Néhány ilyen tételt lehet mondani, de lássuk be, a válságkezelésnek nem az az útj a, hogy néhány apróságban tudunk pozitívat mondani, hanem odaállunk az emberek elé, és azt mondjuk, hogy ide akarunk eljutni, ezek a céljaink, szeretnénk, ha Magyarországon a magyar embereknek több munkahelye lenne - ebben a költségvetésben a munkahelyek k ínálata szűkülni fog, ez a napnál világosabb , vagy olyan célokat fogalmazunk meg a magyar választók számára, amelyek értelmezhetők közösségi célként. Ehhez képest mi az, amit a Bajnaikormány a legfontosabb célul kitűzött az ország elé? A 3,8 százalékos hiánycél. Kérdezem én: hogyan lehet egy nemzetnek, hogyan lehet a választópolgárok sokaságának azzal szembesülnie, hogy a legfontosabb közösségi célunk pusztán az, hogy ne menjünk tönkre, hogy az általunk mégiscsak megfoghatatlannak vélt, úgymond külső bef ektetők bizalmát megnyerjük? Ez igazi felszámolóbiztosi mentalitás, ugyanis a felszámolóbiztosnak nem az általa vezetett ország lakóinak a bizalmát kell elnyernie. Oszkó Péter sem beszélt arról, hogy a magyar