Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 6 (227. szám) - A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetési javaslatáról általános vitája - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó): - DR. KOPITS GYÖRGY, a Költségvetési Tanács elnöke:
797 elvárható. Sajnos, a benyújtott törvényjavaslat a megalapozó háttérrel, az előző évek gyakorlatát folytatva továbbra is adós maradt. Számos makrogazdasági változó és költségvetési tétel esetében nem tudjuk például, hogy a kormány szerint mi az idei várható érték. A néhány hónappal ezelőt t kihirdetett adóintézkedések kapcsán hasznos lett volna, ha az indokolás részletesen kifejti a kormányzat tervszámai mögötti feltételezéseket. A központi költségvetési tételek az államháztartási törvény meghatározásának megfelelően három kategóriába sorol hatók: külső tételek, belső tételek és kamattételek. Jelentésünk azon költségvetési tételekre vonatkozóan mutat be számítási eredményeket, amelyek - az államháztartási törvény egyértelmű felsorolásának hiányában, de szellemének megfelelően - saját megítélé sünk szerint külső tételeknek tekinthetők. Ezek közül a legfontosabbak a különféle adó- és járulékbevételek, valamint a nyugdíjak és egyéb jóléti jogosultsági kiadások. Mivel a külső tételeket, tárgyévi értékét - ahogy a törvény is kimondja - a szaktörvény ek és a makrogazdasági, demográfiai folyamatok határozzák meg, ezért az elemzésnek ki kell terjednie a legfontosabb makrogazdasági mutatók alakulására is. A külső tételek várható alakulására vonatkozó becsléseink makrogazdasági előrejelzésünkön alapulnak. A Költségvetési Tanács nem adott előrejelzést a belső tételek jövő évi várható alakulására, hiszen ezek éppen a költségvetési vitában fognak meghatározódni. A költségvetési felelősség törvényi betűjén túlmenően terveink között szerepel, hogy a költségvetés i vitához beérkező módosító javaslatokhoz is hozzászóljunk, és megállapítsuk, hogy megfelelneke a kötelező ellentételezési szabálynak. Ezután majd a főszámok elfogadása előtt kitekintést kívánunk adni a 201112. évi várható makrogazdasági folyamatokról. T isztelt Ház! Rátérve a benyújtott költségvetési törvényjavaslat konkrétumaira, összességében azt a megállapítást tehetjük, hogy a megalapozás hiányosságai és a kockázatok elégtelen kezelése folytán az előirányzatokat jelentős bizonytalanságok övezik. (10.2 0) A Költségvetési Tanács úgy látja, hogy a reálgazdaság rövid távú kilátásai valamelyest kedvezőbbek a kormány által feltételezettnél, előreláthatóan 2010ben az adóbevételek alakulását meghatározó árindexek és nominális adó alapok is magasabbak lehetnek a kormány által előre jelzett mértéknél. Ilyen értelemben a költségvetési javaslat óvatosnak tekinthető. A középtávú kilátásokat illetően a Költségvetési Tanács a kormánynál kevésbé derűlátó. A túlzottan optimista terveket beá rnyékolja, hogy a hazai kilábalási folyamat nemzetközi környezete rendkívül bizonytalan: a fejlett országok fellendülése törékenynek ígérkezik. Becslésünk szerint a külső tételek egyenlege és ezzel együtt a teljes egyenleg csak kismértékben, mintegy 10 mil liárd forinttal rosszabb, mint a törvényjavaslatból következtethető érték, ez azonban két jelentős, de ellentétes előjelű hatás eredőjének adódik. Ha a kormány a saját kedvezőtlenebb makropályáján, de a mi számítási módszertanunkat használta volna, akkor a z előrejelzésnél még 130 milliárd forinttal rosszabb költségvetési egyenlegelőrejelzésre kellett volna jutnia. Ezt a negatív hatást - a mi becslésünk - 120 milliárd forint erejéig ellentételezi a saját, kedvezőbb makropálya hatása. A tervezett költségveté si egyenleget többféle oldalról övezi komoly kockázat az államháztartási színtéren. Ezeknek egy része a fentebb már említett makrogazdasági környezetből ered, a költségvetési politikától független, de központi költségvetési tartalékkal ellensúlyozható, a t ervezett költségvetési egyenleget övező kockázatok jelentős részét viszont a javasolt költségvetési politika képletesen szólva kitolta térben és időben. Ezek ellen a központi tartalékok már csak részben nyújtanak védelmet. A belső tételek közül kiemelendő a többségi állami tulajdonú vállalatok meg nem térített nettó vesztesége; a központi kormányzaton kívülre tekintve az önkormányzati szektor felhalmozott pénzügyi eszközállománya, elsősorban bankbetétei érdemelnek figyelmet. Ezek felhasználásával az önkormá nyzati szektor a központi támogatások csökkentésétől függetlenül képes lehet akár 100 milliárd forinttal a tervezett fölé emelni az államháztartási hiányt.
