Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 6 (227. szám) - A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetési javaslatáról általános vitája - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó): - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó): - DR. OSZKÓ PÉTER pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója:
789 ezt a takarékosságot mindenki más elvégzi. Csak egy megjegyzést engedjenek ide: mindeközben látjuk, hogy sok más orsz ág most már jövőre, 2010re - de legkésőbb 2011re - adóemelésre kényszerül, tehát valójában nemcsak az abszolút, hanem a relatív versenyképességi pozíciónk is javul ezzel a fajta politikával, mert mi magunkhoz képest is versenyképesebb helyzetbe kerülünk, de a többiekhez képest különösen, akik pedig adóemelésre kényszerülve majd a korábbinál rosszabb helyzetbe kerülhetnek. Ennek a fajta pénzügyi és gazdaságpolitikának, ami értelemszerűen az ország növekedését, az ország érdekeit szolgálja, a költségvetési és az önkormányzati intézményrendszerekben megvan a terhe. Ezt - mint jeleztem - a 2010es költségvetés során a központi költségvetés meglehetősen fegyelmezetten elvégzi; a korábbi, ez évi várható kiadásaikhoz képest körülbelül 7 százalékos, abszolút össze gben 150 milliárdos megtakarítást munkáltunk ki ezeknek az intézményeknek a kiadásaiban. Ennél kisebb arányú megtakarítás az elvárt az önkormányzati intézményrendszertől, egy valamivel több mint 6 százalékos megtakarítás, és bruttó összegben összesen 120 m illiárd. A 120 milliárdban persze benne vannak automatikus megtakarítások, amik járulékcsökkentésből, a tételes egészségügyi hozzájárulás megszüntetéséből, a tanulólétszám csökkenéséből fakadnak. Úgy gondoljuk tehát, hogy ez az elvárás, ez a terv arányos m ódon osztja szét az állami intézményrendszer egyes szereplői között a felvállalható takarékossági intézkedéseket, különösen arra tekintettel, hogy a központi szervek egyébként 2009 során is komoly egyedi zárolásokat szenvedtek el, míg - mint jeleztem - ez az önkormányzati szektorban nem történt meg. 2010ben azonban már megkerülhetetlen, hogy azt a takarékosságot, amit az egész ország minden egyes gazdasági szereplője, családja elvégez, azt az önkormányzati intézményrendszer is elvégezze. Ezt a nagyságrendi leg 6,1 százalékos arányú kiadási megtakarítást értelemszerűen egyedi intézkedésekkel segíteni szeretnénk; olyan intézkedésekkel, amelyek feladatelmaradást, átcsoportosítást, halasztást, rugalmasabb feladatellátást tesznek lehetővé, vagy akár saját bevétel ek növelését is lehetővé teszik. Ennek érdekében számos törvénymódosítást javasolt már most és tervez még javasolni a kormány az Országgyűlés számára; a tervezetekről majd értelemszerűen a benyújtásukkor beszélnék részletesen. Egykét példát azért engedjék meg, hogy kiemeljek a benyújtott javaslatokból. A közoktatást érintő példa: olyan javaslat, ami rugalmasabb osztályszervezési feltételeket tesz lehetővé, értelemszerűen ezáltal segítve az itt elérhető megtakarításokat. Értelemszerűen ilyen válságidőszakba n a fejlesztésiszakmai programok dinamikájának az átalakítását is napirendre kell hogy vegyük. Ami viszont még ennél is fontosabb - és már jeleztem a felvezetőmben , hogy a tanulólétszám, a demográfiai folyamatok alakulása értelemszerűen automatikus rész e kell hogy legyen a költségvetési tervezésnek. Erről - mint jeleztem - az elkövetkezendő hetekben lesznek egyébként pontos adataink, de ezt a tervszámok alakulásánál szükségszerűen figyelembe kell hogy vegyük. A szociális területen azt kell mondanom, hogy ilyen időszakban minden egyes párhuzamosságot az intézményrendszerben, az ellátórendszerben, ami még fellelhető, ki kell szűrnünk, amellett, hogy egyébként a térítési díjaknál, ahol lehet, ott a sokkal logikusabb családi jövedelemszámításra kell hogy java soljunk áttérni. Emellett számos prioritást is tartalmaz az önkormányzati költségvetési előirányzatok fejezete 2010ben. A közoktatásban az “Új tudás - műveltség mindenkinek” program tovább folytatódik, ennek keretében a halmozottan hátrányos helyzetű gyer ekek szüleinek az érdekeltségét a gyermekek rendszeres óvodáztatásában továbbra is támogatni kívánjuk. A pedagóguspálya fontosságának elismerését, ezen belül különösen a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű gyerekekkel foglalkoz ó pedagógusok ösztönzését, az osztályfőnökök anyagi megbecsülését ugyancsak, azt gondoljuk, hogy támogatni kell a 2010es költségvetésben. A szociális ágazatban - sokszor elhangzott, de azt gondolom, fontos kiemelni - az “Út a munkához” program sikereit to vább akarjuk vinni, tovább akarjuk örökíteni ennek a programnak a bővítésével és fejlesztésével, így 13 milliárddal több forrást szán a költségvetés jövőre erre a programra, és emellett az önkormányzatok
