Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 5 (226. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Mandur László): - DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz):
762 Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz so raiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem, hogy a kormány nevében kíváne valaki szólni. (Senki sem jelentkezik.) Úgy látom, hogy nem. Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmányügyi bizottság írásban nyújtotta be ajánlását, és jelez te, hogy nem kíván előadót állítani. Tisztelt Országgyűlés! Így eljutottunk a képviselői felszólalásokhoz. Kérdezem, hogy kíváne valaki szólni a javaslathoz. Aki igen, gombnyomással jelezze! (Senki sem jelentkezik.) Úgy látom, hogy nincs ilyen képviselő. Így akkor nyilván nem kíván reagálni az el nem hangzott felszólalásokra. Köszönöm szépen. Az általános vitát így le is zárom. (18.10) Tisztelt Országgyűlés! Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, a részletes vitára bocsátásra és a részletes vitára a következő ülésünkön kerül majd sor. Tisztelt Országgyűlés! A napirendi pontok tárgyalásának végére értünk. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (Mandur László) : Napirend utáni felszólalások kö vetkeznek. Három képviselő kíván élni ezzel a lehetőséggel a mai napon. A sorban az első Fazekas Sándor képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából: “Aszálykárok a Nagykunságban” címmel. Megadom a szót ötperces időkeretben. Parancsoljon, képviselő úr! DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Egy olyan problémával szeretnék az ország nyilvánossága előtt foglalkozni, amely országos jelentőségű, legalábbis az alföldi térségben, így a Nagykunságban is. Az i dei időjárás próbára teszi a gazdálkodókat, egyáltalán minden lakost, hiszen köztudott az, hogy csapadékhiányos nyarunk volt, sőt már a tavasszal is észlelhető volt az, hogy sokkal kevesebb csapadék esett, áprilismájusban a fele hullott a korábbi átlagnak , és ez érvényes volt a nyári hónapokra is, sőt ez áthúzódott az őszre, szeptemberben jóformán nem is volt csapadék. Ez azért is aggasztó, mert előrevetíti azokat a hatásokat, amelyekkel a klímaváltozás kapcsán számolnunk kell, egyfajta mediterrán klíma ir ányába tolódik el az éghajlat, és ez a gazdálkodóktól, illetve az államtól is megköveteli a nagyobb odafigyelést, illetve azt, hogy valamilyen segítségnyújtás történjen, s nemcsak koncepcionális szinten, hanem kézzelfoghatóan is a gazdálkodók részéreszámá ra. Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy egy vízkormányzási, vízgazdálkodási probléma az időjárási viszonyok változása, illetve egyáltalán a környezet átalakulása messzebb ható, komolyabb gondot jelent, mint ha egy adott év mérlegét megvonjuk, és arra próbálunk megoldást találni. De biztos, hogy az idei évben is a gazdálkodók valamilyen segítséget kellene hogy kapjanak a túléléshez, hiszen a termésátlagok a felét, egyharmadát, negyedét érik el a korábbiaknak. Ami hosszabb távú dolog, az az öntözővízbi ztosítás újragondolása, hiszen rengeteg helyre el lehet juttatni csatornákon keresztül az öntözővizet, viszont a vállalkozások, a mezőgazdálkodók képtelenek megfizetni a vízdíjakat, illetve a vízgazdálkodási társulások is komoly támogatást kell hogy kapjan ak ahhoz, hogy ezeket a műtárgyakat rendben tartsák, a kellő műszakitechnikai színvonalat biztosítani tudják. Aggasztó, hogy ezen a területen visszaestek a pályázati lehetőségek is, hozzátéve, hogy önmagukban a pályázatok nem biztosítják a megoldást, hisz en itt állandó, folyamatos koncepciókra
