Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. szeptember 14 (220. szám) - Erdős Norbert (Fidesz) - az igazságügyi és rendészeti miniszterhez - “Mi lesz a büntetés-végrehajtási intézetek sorsa, avagy miért a börtönöket zárják be a rabok helyett?” címmel - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - ERDŐS NORBERT (Fidesz): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. DRASKOVICS TIBOR igazságügyi és rendészeti miniszter:
75 A működéshez igényelt állami támogatás a 2006. évi 825 millió forintról 2009re már 1 milliárd forint fölé emelkedett. Véleményem szerint a szolgáltatás ilyen mértékű mennyiségi növekedése, amellett, h ogy természetesen hozzájárul a prevencióhoz, csak akkor finanszírozható a jövőben és csak akkor járul hozzá a minőség emeléséhez, ha a jelzőrendszeres ellátás a házi gondozók biztosításának megszervezésével történik. A munkahelyek megszűnésére vonatkozóan az a válaszom, hogy soha nem volt jogszabályi előírás, hogy a készenléti rendszer fenntartásához főállású munkavállalókat kell alkalmazni. A munka törvénykönyvében szabályozott munkaidőkeretek betartásával lehetőség van egyéb foglalkoztatási formában is me goldani a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás működtetését. Elsősorban a fenntartó döntése, hogy felfejleszti a házi segítségnyújtást a jogszabályban előírt szintre, és ezzel munkahelyeket teremt, vagy a jelzőkészülékek számát csökkentve megszünteti a kés zenléti rendszerben dolgozók foglalkoztatását. Köszönöm szépen. Erdős Norbert (Fidesz) - az igazságügyi és rendészeti miniszterhez - “Mi lesz a büntetésvégrehajtási intézetek sorsa, avagy miért a börtönöket zárják be a ra bok helyett?” címmel ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Erdős Norbert, a Fidesz képviselője, kérdést kíván feltenni az igazságügyi és rendészeti miniszternek: “Mi lesz a büntetésvégrehajtási intézetek sorsa, avagy miért a börtönöket zárják be a rabok helyett?” c ímmel. A képviselő urat illeti a szó. ERDŐS NORBERT (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Nemrégiben hasonló címmel már intéztem önhöz írásban is kérdést. A hír arról szólt, hogy három bvintézményt és ké t objektumot kívánnak bezárni költségmegtakarítás címszóval. A válaszában azt írja, hogy a büntetésvégrehajtási szervezet számottevő költségvetési megtakarítást csak olyan intézkedésekkel érhet el, amelyek kiadáscsökkentő hatása jelentős. Önök szerint a m egoldás a bezárás, a megszorítás, a leépítés, nem törődve ezen intézkedések emberi és társadalmi következményeivel. A börtönök jelenleg is 130 százalékos telítettséggel működnek, a gyulai börtön kis híján 200 százalékon, a további bezárások csak rontanának ezen a helyzeten. A nagyfai és a többi börtön bezárása miatt olyan nagy volt a szakszervezeti és a társadalmi nyomás, hogy letettek szándékukról. Ezután jött a másik megoldás: nem adtak pénzt az intézeteknek. Gyula odáig jutott, hogy nem tudott fizetni a beszállítóknak és a szolgáltatóknak, és közel álltak ahhoz, hogy nem tudnak enni adni a raboknak. Szerencsére a médiavisszhangnak köszönhetően a helyzet időlegesen megoldódott, de így is augusztus végére 1,2 milliárd volt a bv lejárt tartozásállománya. A 2 009. évre a Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnoksága 2,3 milliárdot kért a működésre. Ebből megszavaztak 970 milliót, és ténylegesen megkaptak 469et. A számok önmagukért beszélnek. A 130 százalékon működő bvintézetek a működésükhöz igényelt összeg eg yötödét kapták meg. Tisztelt Miniszter Úr! Mi lesz a büntetésvégrehajtási intézetekkel? Várhatóake újabb intézménybezárási kísérletek vagy hasonló esetek, mint a gyulai, mármint hogy nincs mit enni adni a raboknak? Tisztelettel várom válaszát. (Taps a Fi desz soraiból.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Válaszadásra megadom a szót Draskovics Tibor miniszter úrnak. DR. DRASKOVICS TIBOR igazságügyi és rendészeti miniszter :
