Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. szeptember 22 (223. szám) - Az Országos Rádió és Televízió Testület 2008. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az Országos Rádió és Televízió Testület 2008. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. MAJTÉNYI LÁSZLÓ, az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke:
429 Egyet egyébként hálásan köszönök, hogy Jánosi György kétszer i s, ha jól emlékszem, legalább kétszer említette, hogy az ORTT működésének a hátterében egy színvonalasan működő apparátus áll. Nekem nem volt alkalmam a beszámolóban erre sort keríteni, de meg kell mondjam, örülök, hogy mondta, hálás is vagyok érte. És meg kell említenem azt, hogy a 2008as év történetesen úgy zajlott le, hogy az ORTT irodájában a munkatársak tényleg nem tudhatták - sok olyan pillanat volt , hogy 15 nap múlva vagy egy hónap múlva lesze állásuk. Ilyen körülmények között folyamatos, a napi 8 órát is meghaladó köztisztviselői munkát nem olyan könnyű elvárni, és meg kell mondjam, nekem nagyon pozitív tapasztalatom volt, többször gondoltam, hogy összehívom a köztisztviselőket, és ebben a kérdésben megpróbálok a lelkükre beszélni, egyszerűen nem volt rá szükség. Tehát az, hogy van egy folyamatos munka és ez színvonalas, az jó. Egyébként pedig CserPalkovics képviselő úrnak az egyik megjegyzésére azért utalok, hogy azért egy ilyen 13 éves intézménynek elég nagy a fékútja. Tehát ez nem úgy van, hog y új testület, ráadásul nagyrészt régi tagokkal, és akkor teljesen mást fog csinálni másnap, mint előző nap. Egyébként hadd utaljak arra, amit én személy szerint nagyon fontosnak tartottam. A jogász köztisztviselőknek például egy alapjogi képzést indítottu nk el a médiatörvény alapelvi rendelkezéseinek az alkalmazására, amelynek kapcsán részben az Európai Emberi Jogi Bíróságnak, részben a luxemburgi bíróságnak, részben a magyar Alkotmánybíróságnak az emberi jogokkal, tehát az emberi méltósággal kapcsolatos d oktrínáira, illetőleg a média szabályozásával kapcsolatos alkotmányos és európai doktrínákra képeztük a munkatársainkat, és ez egyébként szerintem a határozatok színvonalában látszik, legalábbis ha az ember nagyon igyekszik részleteiben olvasni. Az, hogy k onvergens hatóság vagy nem konvergens hatóság, vagy konvergens működés, erre tényleg az a válasz, ennek azért eléggé utánanéztem, hogy így is lehet, meg úgy is lehet. Van néhány érv, amely a konvergens működést alátámasztja, ebbe most talán nem mennék bele , ezek inkább - hogy mondjam - a függetlenséggel kapcsolatos megfontolások. De a világ azt mutatja, hogy vannak nagyon jól működő konvergens hatóságok, és vannak nem konvergens hatóságok; és az egy jó kép, amit Jánosi úr említett, az egyablakos ügyintézés, és ebben mi nagyon is előreléptünk, hiszen a két iroda folyamatos kapcsolatban van egymással, és van, amikor igyekszünk az ügyfeleket megkímélni attól, hogy a két hivatal, a két hatóság adott esetben egymásnak ellentmondó jogi álláspontjával küszködjenek, hanem mi egyeztetünk. És ez új, tehát meg kell mondjam, ez ténykérdés, hogy a két médiahatóság közötti kapcsolat nem volt felhőtlen. Van itt egy nagyon nehéz kérdés, ami Jánosi György és CserPalkovics képviselő úr több megjegyzésével is kapcsolatos. Itt tényleg van egy pont, ami egy nagyon nehéz döntés. Ez pedig az, fogalmazhatok úgy is, hogy van egy joghatósági verseny Európában, mondjuk a román, a magyar, a cseh, a brit médiahatóság között, és ebben nem állunk jól. És nem csak Magyarország nem áll jól - és nem véletlen, hogy ez a románmagyar megállapodás a svéd, egyesült királyságbeli hatóságok megállapodásának gyakorlatilag szó szerinti fordítása , ugyanis Svédországból is a műsorszolgáltatók széles sora ment át az Egyesült Királyságba. És ha megnézzü k az okokat, akkor a látszat ellenére nem a Magyarországon tényleg viszonylag jelentős műsorszolgáltatási díj az igazi ok, hanem meg kell mondjam, ezt nekem nagyon nehéz végiggondolni, a közszolgálati kötelezettségek, mindenekelőtt a híradógyártási kötelez ettség, ami rendkívül költséges. Tehát akkor, amikor elmennek Magyarországról, akkor az okok egyrészt ezek a közszolgálati kötelezettségek, amelyeket én szívem szerint abszolút fenntartanék, a másik pedig, ami ugyancsak súlyos ügy, a gyerekvédelmi szempont ok, amelyek nagyon nagy szórást mutatnak. Voltam egy klasszifikációs konferencián, ahol megnéztünk egy filmet Lisszabonban, ugyanazt a filmet az európai klasszifikációs szakértők, tehát a karikát meghatározó szakértők a 18as és a 12es karika közé tették. Nagyon érdekes egyébként, hogy a katolikus, protestáns, északi, déli európai országokban mekkora törésvonal húzódik, a 12 és a 18 iszonyatosan nagy különbség, ennyi józanul nem lehetne, és mégis van.
