Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. szeptember 22 (223. szám) - Az Országos Rádió és Televízió Testület 2008. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az Országos Rádió és Televízió Testület 2008. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
424 más tehetne javaslatot, ha nem éppen az a testület, amelyik egyébként erre leginkább szakmailag hivatott. Tehát mindenképpen ebben is egy kicsit nagyobb bátorságot javaso lnánk, illetve kérnénk. S miután itt szinte mindenki, aki hozzászólt, beszélt a médiatudatosságról szóló kampányról, aminek mi is örülünk, és mindenképpen pozitívnak tartjuk, de azért hozzátennénk, hogy ez önmagában kevés eredményre fog vezetni akkor, ha e gyébként eltűrjük azt, hogy adott esetben azok a tartalomelőállítók, ahol mondjuk, ez a hirdetés vagy ez a kampány megjelenik, közben öt perccel előtte vagy öt perccel utána, ahogy ez a hirdetés lement, egyébként homlokegyenest mást tesznek a műsoraikba v agy azokba a tartalmakba, amelyeket bemutatnak. Erről beszéltem az elején. Tehát igenis, úgy látjuk, hogy bizony az erőszak, az agresszivitás és a brutális tartalom előretör, és hiába van kettő ilyen tartalom között egy ilyen hirdetés, ha előtte és utána e gyébként pont ellenkező hatások érik azt, aki egyébként éppen azt a médiát nézi. Azt gondoljuk, hogy a szülőket ebben a tekintetben segíteni kell, a családokat segíteni kell, és ezt nem elég azzal elintézni, hogy van egy ilyen kampány, még akkor is, ha kam pányra is szükség van, mint ahogy oktatásra is egyértelműen szükség van, ebben is egyetértünk. Tehát itt igazán a vita, ha szabad azt mondanom, úgy érzem, nem abban van, hogy mit hogyan ítélünk meg, mert abban én olyan óriási nézetkülönbséget nem látok, ha nem hogy mit tehet vagy mit nem tehet az ORTT ez ellen. Inkább ebben érzékeljük mi a vitát, és bízunk benne, hogy a 2009es beszámoló tekintetében - ahogy már az előbb is mondtam - talán előremozdulásról lehet majd szót váltani. Néhány konkrétum, ami egyér telműen úgy érzékeljük, hogy konkrét kritika, hiszen akkor járunk el korrekten, ha az általánosság mellett konkrétumokat is mondunk. Egyrészt érzékelünk egyfajta kettős mércét; közéleti hírcsatornák kiegyensúlyozottságának kérdésében mintha nem ugyanúgy ít élné meg az ORTT az egyes műsorszolgáltatókat. Gondolok itt az egyik oldalon, mondjuk, a Hír TVre, az Echo TVre, a másik oldalon pedig a többi televízióra. Idevehetnénk a Napkelte kérdését, ami mind a szerződés tekintetében, mind annak tartalma tekintet ében éles vitákat szokott kiváltani, akár itt a plenáris ülésen, akár a kulturális és sajtóbizottság ülésén. Tudjuk, hogy bizony itt az előkészítő iroda sokszor konkrét intézkedéseket javasolt, amit aztán a testület nem tett meg; ennek egészen biztos, hogy van oka, de ezt az okot itt most nem érdemes talán firtatni. Ott van a Tilos Rádió jogosultságának öt évvel történő meghosszabbítása, ami megint bizonyos értelemben érthetetlen, és jogilag is azt gondoljuk, hogy aggályos. Mint ahogy aggá lyos az, hogy korlátlanul engedett szabad teret az ORTT egy olyan, egyébként kormányzati intézkedéseket népszerűsítő reklámspotnak, ami azt gondoljuk, hogy egy nagyon rossz gyakorlatot eredményezhet. Ez az Új Magyarország nevű kampánya volt a kormánynak. M ost ennek a tartalmától függetlenül inkább azt jegyezném meg, hogy ez lehetőséget ad a bármikori kormánynak arra, hogy ezzel a szerintünk az ORTT által bizony túl tágra nyitott tereppel visszaéljen, mert szerintünk ezek egyértelműen politikai típusú hirdet ések, és eszerint is kellene azokat elbírálni. De ott vannak olyan kérdések, mint például a Gold Rádió kérdése. Ez az Advertum csoporthoz tartozó rádió, ahol bizony tudjuk, hogy történtek lépések, de a nyíregyházi és a miskolci rádiójuk tekintetében ezek a ztán elmaradtak. Látunk nyilvánvalóan irreális árajánlattal megszerzett frekvenciákat, ahol utána aztán nem történik díjfizetés. (17.40) Azt gondoljuk, hogy ez is kérdéseket vet föl, és egyáltalán a kiegyensúlyozottság kérdése, ami persze bizonyos értelemb en nehéz kérdéskör, de mégiscsak vannak azért a világban és Európában jól működő modellek, a magyar médiatörvény pedig ebben a tekintetben teljesen egyértelmű, amikor azt mondja, hogy kiegyensúlyozottságot ír elő, és ennek, azt gondoljuk, a parlamenti arán yokat le kellene képeznie. Ez ma nincs így. Számos példát mondhatnánk, de csak egyet ragadnék ki. Mondjuk, az MTV1 déli Híradójában volt, amikor 71 százalékos volt a kormányzat megjelenésének aránya. Ez nemcsak a közvéleménykutatásokhoz képest irreális, h anem a mostani parlamenti arányokhoz képest is, azt gondolom, irreális; mint ahogy az is, hogy egyébként a
