Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. szeptember 22 (223. szám) - A Szülőföld Alap 2008. évi tevékenységéről és működéséről szóló beszámoló, valamint a Szülőföld Alap 2008. évi tevékenységéről és működéséről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - BÓKAY ENDRE, a kulturális és sajtóbizottság előadója:
396 ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a bizottsági álláspontok és a megfogalmazódott kisebbségi vélemények ismertetésére kerül sor, ötöt perces időkeretben. A kulturális, valamint a külügyi bizottságban is megfogalmazódott kisebbségi vélemény. A többségi véleményt Bókay Endre fogja ismertetni, aki a kulturális bizott ság álláspontját teszi közzé. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr. BÓKAY ENDRE , a kulturális és sajtóbizottság előadója : Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. A kulturális bizottság a tegnapi ülésén vitatta meg az elé került, Szülőföld Alapról szóló beszám olót. Emlékeztetőül hadd mondjam el, hogy 2005ben a II. törvény hozta létre ezt az alapot 1 milliárd forinttal, azzal a céllal, hogy elsősorban a szülőföldjén élő magyarság kulturális boldogulását, identitását segítse elő, és a szellemi gyarapodásához, az anyanyelv fejlesztéséhez járuljon hozzá. Később ezek a célok kiegészültek a magyar közösséggel való kapcsolattartással is. 2006ban a törvény módosítása keretében az Apáczai Közalapítvány, illetve az Illyés Közalapítvány tevékenysége is az alapba került. Ekkor döntöttek a szakképzésnek egyfajta bevonására az alap keretébe, hiszen a saját szülőföldjükön tanuló diákok részére is egyfajta támogatást próbáltunk ennek keretében nyújtani. Itt a szakképzés, a felnőttképzés és az egyetemi képzés támogatásáról volt szó. Az alap működése meglehetősen jól fejlődött, jól alakult ki. Az elvi iránymutatást a regionális egyeztető fórum végzi el, és emellett működik egy társadalmi tanácsadó testület. A testületekbe bevonták magukat az é rintetteket is, tehát a különböző környező országokban élő magyarság közösségeit, civil szervezeteit, vezető testületeit, mind az elvi, mind pedig a konkrét döntési folyamatokba is. Azt hiszem, hogy ez így is volt korrekt. A működésnek több elve született meg, tehát a források felosztásának. Az oktatási, szakképzési kollégium az 50 százalékát osztotta fel, a kulturális, egyházi és médiakollégium a 40 százalékot, az önkormányzati együttműködési és informatikai kollégium a források 10 százalékát osztotta fel. Mindhárom kollégiumnak lehetősége volt arra is, hogy úgynevezett kisebb összegű támogatásokat adjanak. Ezek általában 100 és 500 ezer forint közötti összegeket tettek ki. Az átlag ezekben az esetekben 150 ezer forint volt. Mint már hallottuk, közel 3 ezer pályázat érkezett be, a pályázatok elbírálása két részben történt, egy első és egy második féléves időszakban. Ezt azért is tartjuk logikusnak, mert akik nem tudták még a programjaikat vagy a tevékenységüket úgy megszervezni, ne legyen az, hogy egy évben kiosztottuk a pályázati összegeket, és utána a következő évben, vagyis a második félévben már nincs lehetőség a támogatási források megszerzésére. Az alap összege, kerete nőtt az elmúlt időszakokban, mint említettem, az 1 milliárd forint a későbbiekben még 1 milliárddal növekedett. Azt szeretnénk hangsúlyozni, hogy a Szülőföld Alap nem pusztán az egyetlen támogatási forma a határon túl élő magyarság részére is, hiszen ha most jól emlékszem, talán a beszámolóban is fölhoztak egy példát, hogy a Kárpátaljai Ma gyar Főiskolát például nemcsak a Szülőföld Alap keretében támogatták, hanem a MeH keretéből, és az Oktatási Minisztérium is támogatta, nyilván azért, mert egy felsőfokú oktatási intézményről van szó, és az számukra fontos volt. A stratégia elég jól kidolgo zott a támogatás elvei tekintetében, viszont az ÁSZ is felhívta a figyelmet arra, hogy magáról a hasznosulásról nincsenek kellő információink. Ne értsék félre, nem arról van szó, mint ahogy Kékesi Tibor az előbb említette, hogy esetleg nem látjuk a pénzek útját és felhasználását, nem erről van szó. Arról van szó, hogy mivel 2005ben hoztuk létre ezt a Szülőföld Alapot, azt is szeretnénk, hogy ha az évenkénti támogatás egy logikai sorba, egymásra épülne. Tehát ha valamely tevékenységet, kulturális vagy bárme ly más tevékenységet megkezdenek a területen, akkor ezeknek a fejlődését is biztosítsa, s ne csak ilyen pontszerűek legyenek a támogatások, hogy
