Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. szeptember 22 (223. szám) - A Szülőföld Alap 2008. évi tevékenységéről és működéséről szóló beszámoló, valamint a Szülőföld Alap 2008. évi tevékenységéről és működéséről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. KÉKESI TIBOR, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója:
394 Ugyanakkor pedig egy keretet ak ar szolgáltatni ahhoz, hogy ezek a források, ezek a pénzeszközök átlátható és nagyon jól ellenőrizhető módon kerüljenek felhasználásra, éppen azért, mert ezen a területen nemcsak az a fontos, hogy felhasználásra kerüljenek, azok konkrétan ellenőrizhetők le gyenek, hanem a lehető legjobban hasznosuljanak, a lehető leginkább azoknak a szempontjait vegye igénybe, akik a címzettjei ezeknek a forrásoknak. A tevékenységnek éppen ezért egy, már tulajdonképpen régóta kialakult eljárásrendje és ebből adódóan egy célr endszere van, úgy is mondhatnám, hogy tartalma van. A beszámoló maga is egy kialakult formarendszert és tartalmat követ, talán ez a hátránya is meg az előnye is. Nem feltétlenül köszönnek vissza azok a specialitások, amelyek egy folyamatot jelentenek, nem feltétlenül ismerhetjük meg, bár most államtitkár úr kiegészítése formájában átfogóbb adatokat is hallottunk, mint amelyek a beszámolóban le vannak írva, és évről évre bizonyos ismétlésekbe belebocsátkozunk az eljárásrend, a különféle döntési mechanizmusok ismertetése kapcsán. Éppen ezért itt talán kritikaként és segítségképpen megfogalmaznám azt, hogy időnként magát a folyamat egészét is be kellene mutatni, valamint az évek közötti változást egyfajta bázisszemlélettel is talán be lehet mutatni. Most én meg próbálom, államtitkár úr, az alap egész történetét, én pusztán csak a 2007. és a 2008. évi globálisabb számok közötti változásra merek vállalkozni - mint tényadatok bemutatása. Az alaphoz 2008ban körülbelül 2900 pályázat érkezett, ami 10 százalékkal halad ja meg a 2007. évi pályázatok számát. Ugyanakkor örvendetes, hogy az az 1400at meghaladó darabszám, ami a 2008. évben győztes pályázatként van regisztrálva, azoknak a száma 20 százalékkal növekedett az előző évhez képest. A pályázatok igényei, az abban me gfogalmazott forrásszükséglet mind a két évben nagyjából azonos nagyságrendet, azonos értéket képvisel, 6,4 milliárd ezek összege, és nincs túl nagy különbség a díjazott, a sikeres pályázatok tekintetében sem. Ezek a 2 milliárd forint körül szóródnak 2007ben és 2008ban is. Egy minimális, 2 százalékos csökkenés van a 2008. évre vonatkozóan. A források tekintetében az Állami Számvevőszék a zárszámadásban megfogalmaz egy kritikát is, ami egy kicsit persze éppen ellentmond annak a különleges figyelemnek, amir e hivatkoztam a felvezető részben. Ez pedig arra vonatkozik, hogy általában a magyar költségvetésben lévő alapok többnyire valamiféle külső szereplők, vállalkozások, vállalkozók, magánszemélyek befizetéseiből, kötelező vagy vállalt forrásaiból táplálkoznak , és így 50 százaléka vagy akár az egésze az alapoknak ezekből a befizetésekből áll össze. Sajnos, ilyen szempontból a Szülőföld Alap kivétel, mert egy 760 milliárdos nagyságrendet, ami a Munkaerőpiaci Alapból, a vállalkozások ilyen irányú befizetéseiből kerül tulajdonképpen egy áttétel kapcsán a Szülőföld Alapba felhasználásra, illetve az 1 százalékos állampolgári befizetésekből, ami mintegy 72 milliós nagyságrendet ér el, tehát összességében érzékelhető egy 830 milliós tétel, ami az egész alap mintegy 3 milliárdos kiadási költségéhez képest csak olyan 28 százalékot foglal el. Itt ez egy probléma, hogy egy ilyen típusú külső forrás integrálása érdekében, mondjuk, az alapszerű működés indokolte. Nos, ebben a dilemmában kell majd megtalálnunk az igazságot; valószínűleg nem most, de ez is latba esik. Az alap működése szempontjából a regionális egyeztető tanács az, ami a fő irányelveket megszabja, és ezek lényegében változatlanok. Egy, a régiók szerinti és a három kollégium szerinti felosztás van, működik. A r égiók felosztásában nem történt változás, bár ide szükségképpen el kell hogy mondjam, hogy mivel a jogszabályok és maga az alap működése megengedi, hogy a külföldre irányuló tevékenységet végző, ezt a munkát segítő magyarországi civil szervezetek is kapjan ak az összforrás 5 százaléka mértékéig pénzösszeget, van egy nem ellentmondás, de egy nehéz összevetés a tervezés és a beszámolás között, mert a beszámolóban ez az 5 százalék magyarországi forrásként jelenik meg, míg a tervezésnél nyilván ez benne van a kü lönféle régiók számára egyébként változatlan mértékű felosztásban. Szerencsésebb lenne talán, ha az egyeztető tanács ezt az 5 százalékot már a tervezésnél figyelembe veszi, és esetleg az 5 százalékon belül érvényesíti azt a
