Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. szeptember 22 (223. szám) - A Szülőföld Alap 2008. évi tevékenységéről és működéséről szóló beszámoló, valamint a Szülőföld Alap 2008. évi tevékenységéről és működéséről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - CSIZMÁR GÁBOR, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, a napirendi pont előadója:
392 kapcsolattartási támogatás bevezetése. A kormány áttekintette azt, hogy milyen eszközökkel tudja a továbbiakban erősíteni a külhoni magyar közösségek és az anyaország közötti kapcsolatokat, hogyan tud még hatékonyabban hozzájárulni a külhoni ma gyarok identitásának, anyanyelvének, kultúrájának megőrzéséhez. E cél érdekében a kormány úgy döntött, hogy 2008től a Szülőföld Alapon belül többletforrást biztosít a magyar közösségek és az anyaország közötti kapcsolattartás erősítéséhez. Az alap ezzel h ozzájárult ahhoz, hogy megkönnyítse a Magyarország schengeni csatlakozásával hátrányos helyzetbe került szerbiai és ukrajnai magyarok kapcsolattartását az anyaországgal. (Az elnöki széket Mandur László, az Országgyűlés alelnö ke foglalja el.) A kapcsolattartási támogatás regionális lebonyolítására a Szülőföld Alap nyílt pályázat útján választott ki egyegy helyi lebonyolító szervezetet, amelyek ellátják a támogatások kifizetésével kapcsolatos feladatokat. A magyarmagyar kapcso lattartási támogatások kifizetése folyamatosan zajlik, eddig mintegy 30 ezer szerbiai és ukrajnai magyar részesült ebből a forrásból. Ugyancsak 2008hoz kötődik az elektronikus pályázati rendszer bevezetése, amely lehetővé teszi, hogy a külhoni magyar szer vezetek már elektronikus formában is éljenek a pályázati lehetőségekkel, megkönnyítve a pályázatok benyújtását, csökkentve a ráfordított időt és költségeket. A rendszer sikeresen mutatkozott be. Az első pályázati fordulóban a pályázók fele már a papír nélk üli internetes felületen történő benyújtást választotta, és ez az arány azóta tovább nőtt. A korábban kialakult gyakorlatnak megfelelően a Szülőföld Alap a tavalyi évben is bevonta a határon túli szervezeteket a kis összegű projektek támogatásának lebonyol ításába, a nagyobb régiók, Románia, Szlovákia, Szerbia és Ukrajna esetében a felhasználható források 10 százalékát pályázati úton kiválasztott lebonyolító szervezetek osztották már szét a helyi közösségek között. Ennek azért van nagy jelentősége, mert sok olyan kis összegű támogatást igénylő program fejlesztésigénye merül fel a határon túli területeken, amelyek a Szülőföld Alap kollégiumai által nehezen támogathatók, de helyi jelentőséggel bírnak. A kis összegű pályáztatást lebonyolító szervezetek a Szülőfö ld Alap támogatási céljainak teljes körét igyekeztek lefedni a pályázataik meghirdetésekor, egyaránt támogatták a kulturális rendezvények megszervezését, oktatási tananyagok és segédanyagok beszerzését, tanulmányi versenyek, szaktáborok megrendezését, kise bb informatikai eszközök megvásárlását vagy az önkormányzatok közötti, határon átnyúló programok megvalósítását. A lebonyolító szervezetek igyekeztek a lehető legtöbb programot támogatásban részesíteni, ezért az átlagos támogatási összeg a kis összegű pály ázatok esetében 150 ezer forintot tett ki. Összességében a Szülőföld Alap 2008ban mintegy 3000 beérkezett pályázat sorsáról dönthetett, amelyek közül hozzávetőleg 1500 projekt részesült támogatásban. A források elosztásában továbbra is érvényesült a régió k közötti szolidaritás. Szerbia és Ukrajna magyarsága a lakosságszámnál nagyobb arányban részesülhetett a támogatási keretekből. Tisztelt Országgyűlés! A támogatott programok közül említhetők Románia esetében a művelődési egyesületek, mint például az Erdél yi Magyar Közművelődési Egyesület és az Erdélyi Múzeum Egyesület, valamint a kulturális programok támogatása, így például Csíki Székely Múzeum “Nagybányai művésztelep” című kiállítása vagy a “Kulturális félsziget” megrendezése. Ezen túl az alap támogatása hozzájárult a gyulafehérvári római katolikus Szent Mihály székesegyház felújításához. Oktatási téren az alap támogatta a dévai Téglás Gábor iskolacsoport fejlesztését, valamint a Kallós Zoltán Alapítványon keresztül a válaszúti szórványkollégium működését. Egyes programjainak megvalósításához kiegészítő forráshoz juthatott a nemzeti jelentőségű intézményként megjelölt Sapientia Egyetem, továbbá a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet és az Iskola Alapítvány is. Kiemelt szerepet kapott az uniós strukturális ala pok forrásbevonásának ösztönzése a romániai önkormányzatokban, valamint a falugondnoki hálózat kiépítése is. Szlovákiában az alap elsősorban a művelődési ernyőszervezetek támogatásán keresztül járult hozzá a kulturális programok megvalósításához. Az oktatá s fejlesztése sem szorult háttérbe, amelyet a Selye János Egyetem támogatása, valamint a felnőttképzés keretében több Startképzés megszervezése is igazol. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége támogatása egész évben
