Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. szeptember 22 (223. szám) - A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter):
390 fontosnak tartom, hogy már az a törvény is tartalmazza azt a gondolatot, hogy az akadálymentesítés mint olyan, nemcsak fizikai értelemben vett kifejezés, hanem igenis információs értelemben is. (14.40) Tehát amikor a ’98. évi XXVI. törvény akadálymentesítést emlegetett, akkor nemcsak a mozgássérültekre és az épületek akadálymentesítésére gondolt, hanem igen, az információhoz való hozzájutás lehetőségére például vakok és például siketek számára. Ez a jelnyelvi törvény, ahova végre eljutottunk, ez valóban attól jelentős, hogy törvényi szinten ismeri el a jelnyelvet, és a siketek közösségét mint egy nyelvi kisebbséget ismeri el ez a joganyag. Rátérve magára a törvény szövegére, fontosnak tartom, hogy egyfelől a s zolgáltatás biztosításának a körülményeit több szakaszban leírja, a szolgáltatók működésének a körülményeit, és kitér arra, hogy itt van egy olyan kommunikációs lehetőség, ami nem önmagában létezik, hanem ezt tanulni és tanítani kell ahhoz, hogy tényleg na gyobb számban használni tudják az emberek siketek és nem siketek közötti párbeszéd céljából. Már itt említették előttem képviselőtársaim, hogy egy szakasz szól az országos névjegyzékről, a jelnyelvi tolmácsok országos névjegyzékéről. A titoktartási kötelez ettségről is szól ez a törvény, illetve a finanszírozás szempontjairól is, mert mi tagadás, egy ilyen törvényhez pénz is kell, egy ilyen törvény működtetéséhez pénz is kell, a képzéshez, a szolgálatok működéséhez, a szolgáltatások biztosításához. Erről is szól a törvény, hogy ezeket a költségeket hogyan is osszák el, és kik viseljék ezeket a költségeket. Maga a törvény kis terjedelmű anyag, összesen 29 paragrafus, és ebből 15 paragrafus valójában más törvények módosításáról szól, kapcsolódó módosításokról, hiszen az eljárási szabályok jó néhány törvény esetében, a polgári perrendtartástól kezdve a büntetőjogon keresztül az országgyűlési képviselők jogállására, az önkormányzati képviselők jogállására vonatkozóan egyegy szakasz erejéig módosul, módosítanunk k ell a közjegyzőkről szóló törvényt, a honvédelemről, a Magyar Honvédségről szóló törvényt, a rádiózásról és a televíziózásról szóló törvényt is. Itt ennél az utóbbinál hadd álljak meg, mert azt gondolom, ez is egy kardinális kulcskérdés, és amit a törvényb en olvashatunk egy szakasz erejéig, azt gondolom, racionális és mértéktartó abban a kívánalomban, hogy hogyan is fog elterjedni, egyre szélesebb körűvé válni annak a feladatnak a megoldása, hogy valamennyi film és filmsorozat bizonyos időintervallumban mag yar nyelvű felirattal, illetve jelnyelvi tolmácsolással együtt legyen elérhető. Ehhez ez a törvény egy hatéves intervallumot tartalmaz, kezdve a két órán keresztüli, tehát a filmekre, sorozatokra szánt együttes időből két órán keresztüli tolmácsolással odá ig, hogy 2015re már teljes egészében ígéri a tolmácsolás megoldását a televízión keresztül. Tisztelt Képviselőtársaim! Én magam is nagyon fontosnak tartom, hogy elfogadjuk ezt a törvényjavaslatot, egy lépésnek, egy fontos lépésnek tekintem azon az úton, h ogy a fogyatékossággal élő embertársaink, ez esetben nevezetesen a siketek és nagyothallók minél teljesebb életet tudjanak velünk együtt közösen megélni. Azt gondolom, ez az egy lépés egy sorozatba illeszkedik, fontos, hogy megtegyük ezt a lépést, és kifej ezem azt a reményemet, hogy ezúttal is egyhangúlag fogja elfogadni a tisztelt Országgyűlés ezt a törvényt, éppúgy, mint annak idején, ’98ban a fogyatékos személyek jogairól szóló törvényt. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (Harrach P éter) : Ezzel a vezérszónoki felszólalások végére értünk. Az általános vitát elnapolom, folytatására és lezárására várhatóan a következő ülésünkön kerül sor.
