Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. szeptember 22 (223. szám) - A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
380 Az érdekvédelem által immár több mint egy évtizede hangoztatott törekvésnek a nyilvánvaló társadalmi és erkölcsi elvárás mellett jelentős hangsúlyt ad a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény is, amelyet hazánk 2007ben ratifikált. Az egyezmény számos, a jelnyelvvel és a jelnyelvi tolmácsszolgáltatással kapcsolatos kötelezettséget ró hazánkra, egyebek mellett kimondja, hogy a nyelv fogalma magában foglalja a jelnyelvet és a nem beszélt nyelv egyéb formáit is. A részes államok kötelezettségévé teszi a szakképzett jelnyelvi tolmácsoláshoz való hozzáférés feltételeinek megteremtését, deklarálja a fogyatékos emberek információhoz való hozzáférésének jogát - a hallássérült emberek esetében természetesen jelnyelv en , előírja, hogy a hallássérült és siketvak személyek oktatása a számukra legmegfelelőbb nyelven, kommunikációs módszerekkel és eszközökkel történjen. Az egyezmény ezeket a jogokat a siketvak, azaz az egyidejűleg hallás- és látássérült személyek számára is biztosítja. “A jelnyelvek védelme az Európai Tanács országaiban” című európai parlamenti ajánlás ugyancsak a jelnyelv hivatalos elismerését, a jelnyelvi tolmácsok és jelnyelvi oktatók képzését, továbbá a jelnyelven történő oktatást sürgeti. (13.50) Lát hatják tehát, hogy a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló törvényjavaslat korántsem előzmény nélküli. A tervezet megalkotását éveken át tartó, komoly szakmai fejlesztőmunka előzte meg. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium már 2002b en elkezdte kiépíteni a jelnyelvi tolmácsszolgáltatás országos hálózatát, amely azóta megyei szintű szolgáltatássá fejlődött, 2007 óta pedig már a siketvak személyek ellátása is biztosított. A jelnyelvi tolmács szakképesítés 2003 óta szerepel az államilag elismert szakképzések között, az akkor még 360 órás képzési idő mára öt félévre, 1200 órára bővült. A jelnyelv oktatásához, illetve az úgynevezett bilingvális, azaz kétnyelvű oktatáshoz szükséges szakmai feltételek megteremtése a szociális tárca által bizt osított forrásokból a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítványnál kezdődött meg. Így például elkészültek az európai normáknak is megfelelő jelnyelvi alap, közép- és felsőfokú tanfolyamok, a nyelvtudást mérő vizsgák, az uniós forrásból a köza lapítvány és az Eötvös Loránd Tudományegyetem közreműködésével folyamatban van a jelnyelv szakos tanári és bilingvális módszert alkalmazó gyógypedagógusi felsőfokú képzési programok megalapítása is. Az elmúlt időszak modellprogramjai, szakmai fejlesztései mára eljutottak ara a pontra, hogy továbbfejlődésük, egységes és működőképes rendszerré válásuk csak egy átfogó, konzisztens jogi szabályozás támogatásával valósítható meg; egy olyan törvény megalkotásával, amely egyrészt lefekteti a hallássérült és siketv ak embereket megillető nyelvi kommunikációs jogokat, másrészt biztos háttérként szolgál az előttünk álló évtized további szakmai fejlesztőmunkájához is. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A siket és nagyothalló emberek kommunikációjának és kultúrájának alapját a jelnyelv alkotja. Az oktatáshoz, kultúrához, információhoz és a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférésük ezért nagyrészt a jelnyelv használatának jogi szabályozásával biztosítható. A jelnyel v tanulásához és a jelnyelven való tanuláshoz való jog deklarálása, a jelnyelvi tolmácsszolgálatok működésének és a jelnyelvi tolmácsok munkájának jogi szabályozása, a hivatali eljárások során történő jelnyelvi tolmácsolás szabályainak egységesítése vagy a televíziós feliratozás és a tolmácsolás kötelezettsége mind ebbe az irányba hat. Egy olyan törvény elfogadásával, amely komplexen rendezi a hallássérült és a siketvak emberek mindennapjait érintő élethelyzeteket, óriási lépést tehetünk társadalmi integrác iójuk, valódi esélyegyenlőségük megteremtése felé. Igen lényegesnek tartom továbbá, hogy az önök elé terjesztett törvénytervezet a nyitott jogalkotás elvének alkalmazásával készült. Az előkészítésben részt vett a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége , a Siketvakok Országos Egyesülete, a Jelnyelvi Oktatók Egyesülete, a Jeltolmácsok Országos Szövetsége, az ELTE Bölcsészettudományi Kara és a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, a Hallássérültek Iskoláinak Szövetsége, a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőség éért
