Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. december 15 (253. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - GULYÁS JÓZSEF (független):
3778 gyermeket súlyosan veszélyezteti, jogával visszaél. Éppen az áll a gyermek érdekében, hogy egyértelmű döntések szülessenek ebben a kérdésben is. Tisztelt Országgyűlés! Bízom abban, hogy a törvényjavaslat elfogadása után több gyermeknek gyakoribb lesz a vér szerinti családdal való kapcsolata, több válsághelyzetben lévő anya tudja megtartani gyermekét a kis létszámú családok átmeneti otthonában, illetve a feltételek fennállása esetében több nagyobbacska gyermek örökbefogadására fog sor kerülni a jövőben. Valamennyien biztosak lehetünk abban, hogy a törvényjavaslat a jövő nemzedék érdekeit szo lgálja. Meggyőződéssel vallom, hogy a gyermekek védelmének ügye mindannyiunk közös gondja, ebben kérem képviselőtársaim támogatását. Köszönöm szépen, elnök úr. Köszönöm szépen, tisztelt Ház. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm. Ti sztelt Országgyűlés! A tegnapi napon elfogadott Házszabálytól való eltérésnek megfelelően a kapcsolódó módosító javaslatok benyújtására január 29én 12 óráig van lehetőség. Tisztelt Országgyűlés! Mai napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most napirend utáni felszólalások következnek. A mai napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett Gulyás József képviselő úr, független: “Legyen világosság!” címmel. K épviselő urat illeti a szó ötperces időkeretben. GULYÁS JÓZSEF (független) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Legyen világosság! - a zsidókeresztény kultúrában Mózes I. könyve tanúsága szerint ez a teremtő Isten első kimondott és leírt mon data. Sokan húsz évvel ezelőtt a világosság jegyében fogant kort vártak. De lehete világosság, új kezdet ott, ahol a múlt és kiváltképp a közelmúlt dolgait homályban, sötétben, rendezetlenül tartjuk? Az MSZP és a Fidesz alkalmi koalíciójának köszönhetően az Országgyűlés a tegnapi napon elfogadta a minősített adat védelméről szóló új szabályozást, amely továbbra is az állam túlzott titkosítási igényét szolgálja, ráadásul még a vitathatatlan közérdek esetén is szankcionálja az állampolgárok, illetve a sajtó nyilvánosságpárti törekvéseit. Eközben továbbra sincs nyilvánosságtörvényünk, nincs dossziétörvényünk, még mindig indokolatlanul túl titkosított, sőt manipulált a közelmúltunk története. A rendszerváltás iratégetéssel, irateltüntetéssel kezdődött. Ennél er ősebb figyelmeztetést a múlt embereitől nem is kaphattunk volna, mégsem vettük komolyan. A rendszerváltást követően bizony elmaradt a bűnök megvallása, ugyanúgy, ahogy 1945 után is elmaradt a magyar társadalom szembesítése azzal, hogy miként jutottunk el a numerus clausustól a későbbi faji törvényeken keresztül, a magyar államgépezet segítségével és a társadalom többségének közönye mellett honfitársaink üzemszerűen kivitelezett megsemmisítéséig. A rendszerváltó idealisták Budapesten és vidéken az állampártt al tárgyalásos úton kívántak megállapodni a vértelen átmenet kérdéseiről, arról a forgatókönyvről, amelynek mentén eljuthatunk a pártállami népköztársaság hazugságából a jogállamot szimbolizáló köztársaság első szabad választásáig. Persze, ezek az idealist ák nem tudták, hogy az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásai alatt a pártállami delegáció felkészülését segítik a szovjet mintájú állambiztonsági szolgálatok által jogsértő módon gyűjtött és leszállított információk. A tárgyalások után, 1989. október 23án hir dette ki Szűrös Mátyás a köztársaságot. Ez az esemény a pártállami múlttal való szakítás és a jogállamiság kezdetének pillanatát volt hivatva
