Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. december 15 (253. szám) - Egyes szociális és munkaügyi tárgyú törvényeknek az új polgári törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár:
3776 Az ajánlás összesen öt pontot tartalmaz. Kezdeményezem, hogy ezeket összevontan tárgyalja meg az Országgyűlés. Aki a javaslattal egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm. Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége ezt a javaslatot elfogadta. Most pedig megnyitom a részletes vitát az ajánlás 15. pontjaira. Megkérdezem, hogy kíváne valaki szólni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok, így a részletes vitát lezárom. Megkérdezem Korózs Lajos államtitkár urat, hogy kíváne szólni. (Korózs Lajos: Igen.) Jelzi, hogy igen. Államtitkár urat illeti a szó. KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Engedelmével a tisztelt Háznak zárszót mondanék, annál is inkább, mert egy ala pos munka után állunk, és azt gondolom, hogy néhány ügyre feltétlenül reflektálnunk kell, tartozunk ennyivel az Országgyűlésnek és az utókornak is. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy elnök úr mondta, az egyes szociális és munkaügyi tárgyú törvé nyeknek az új polgári törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslatban foglalt rendelkezések megerősítették a gyermekvédelmi törvény által lefektetett alapelveket. Azt, hogy a gyermek nevelésére elsősorban a családja jogosul t és köteles, nagyon fontosnak tartom, továbbá ha a családból kiemelt gyermek a vér szerinti családjába nem gondozható vissza, elsősorban örökbe fogadó szülőnél, nevelőszülőnél, s ha ez sem lehetséges, családias, kis létszámú gyermekotthonban kell őt elhel yezni. Az elmúlt időszakban alkotó odafigyelés volt tapasztalható a gyermekek védelme ügyében, különös figyelemmel az örökbeadás jogintézményére, amelynek során a változásokban mind a szakma, mind a politika egyaránt egyetértett, hála a jóistennek. Sajnála tosnak tartom azt a vitában képviselt szakmai álláspontot, hogy az új Ptk.val nem értenek egyet, és annak elutasításából vezetik le azt, hogy erre a törvényjavaslatra is nemet kell mondaniuk. Tényleg őszintén mondom, hogy sajnálom. Úgy gondolom, hogy ebbe n a javaslatban valóban előremutató gondolatok fogalmazódtak meg, olyan gondolatok, amelyekkel a civil szervezetek és valamennyi parlamenti párt képviselői is egyetértettek. A hazai örökbefogadás feltételrendszere, illetve az örökbeadási eljárás szabályozá sa megfelel a gyermekek jogairól szóló New Yorki egyezmény általános elveinek, illetve összhangban áll a külföldi szabályozással, azonban most mégis olyan új jogintézménnyel gazdagodik a jogrendszerünk, mint az örökbeadás utáni követés és tanácsadás, vala mint az örökbefogadói gyes, amely a gyermekek érdekében áll. Ezért is érthetetlen a Fidesz részéről az elutasítás. Véleményem szerint helyesebb lenne, ha ezeket a törekvéseket az Országgyűlés egységesen tudná támogatni, miután az örökbeadási kérdésekkel tö bben maximálisan egyetértettek. Ékes József az általános vitában felvetette, hogy a fogyatékos és súlyosan fogyatékos gyermekek örökbefogadására is meg kell találni a választ. Úgy gondolom, valamennyi fogyatékos és súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő szül őt - vér szerinti és örökbe fogadó szülőt egyaránt - a legnagyobb tisztelet illeti meg. Ennek kapcsán hangsúlyozni szeretném, hogy az örökbe fogadó szülőt ugyanolyan jogok, ellátások illetik meg, mint a vér szerinti szülőt, hiszen ők az örökbefogadással vá lnak a gyermek vér szerinti szülőjévé. Úgy vélem, igazi differenciált támogatási rendszer segíti a szülőket gyermeknevelési feladataik ellátásában. A Fidesz képviselői úgy látták, hogy helytelen lenne már meglévő gondnokok mellé egy újabb független szakemb er megjelenése, amikor a gondnokoknak kell a fő szabály szerint ismerni a gondnokoltak jogait és helyzetét, és hogy nem látni, hogy a hatáskörök hogyan és milyen mértékben válnának el a két szereplőtől. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Azt hiszem, ismételten el kell mondanunk az új polgári törvénykönyv ezzel kapcsolatos törekvéseit, amely egy differenciált szabályozásra irányul, vagyis arra, hogy előmozdítsa a fogyatékos emberek jogvédelmét a szükségesség és az arányosság
