Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. december 15 (253. szám) - Az ifjúsággal kapcsolatos egyes közfeladatokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - TÖRÖK ZSOLT (MSZP), a napirendi pont előadója:
3764 Országgyűlés elé terjeszteni, illetve a cselekvési program végrehajtásáról egy jelentés t készíteni. Ez maga az operatív, a cselekvést megjelenítő program, az, ami a fiatalok számára segítséget és lehetőséget nyújt. Az ifjúsági törvény pedig ezeknek a kereteit próbálja meghatározni. Nézzük, miről szól maga a törvény! Feladatokat határoz meg p éldául a Magyar Országgyűlésnek, amikor azt mondja, hogy az Országgyűlés ötévente fogadjon el egy jelentést az ENSZ gyermekjogokról szóló egyezményének teljesüléséről, érvényesüléséről. Vagy éppen meghatározza a törvény, hogy egy nemzeti ifjúsági stratégiá t alkot, de nemcsak egyszer, egy alkalommal, 15 évre, hanem, ahogy az ifjúsági stratégiát tartalmazó határozat is megfogalmazta, ezt nyomon követi, utánköveti, és ha szükséges, akkor módosítja, vagy újabb 15 évre, 20 évre vagy 25 évre, hosszabb távra újabb ifjúsági stratégiát fogad el. A törvény egy új intézményt is behoz, ez az ifjúsági jogok országgyűlési biztosának intézménye, egy új ombudsman. Erről a civil szervezetek körében is volt vita. Ami miatt mégis indokolt, hogy a törvényben szerepel, az az, ho gy korábban a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának feladat- és hatáskörét elsősorban gyermek- és ifjúsági jogokkal kapcsolatban határozta meg a benyújtott javaslat, később erősen zöldombudsman jelleget kapott ez az intézmény, elsősorban a környezetvéde lmi zöldügyek felügyeletét bízta a jövő nemzedékek országgyűlési biztosára. Ezért tartanánk szükségesnek azt, hogy az ifjúság ügyeivel foglalkozó országgyűlési biztos intézménye létrejöjjön. A törvénytervezet feladatokat határoz meg a kormány számára. Itt például azt mondja, hogy az ifjúság helyzetét és problémáit érintő törvények, határozatok megalkotására kötelezi a kormányt, kétévente ifjúsági programot kell hogy elfogadjon a kormány, vagy éppen a kormány gondoskodik az ifjúsági korosztályok érdekeinek a z igazgatási döntéshozatalban való figyelembevételéről. De ugyanígy az ifjúsági ügyekért felelős miniszter feladatait is felsorolja; többek között azt, hogy a programban milyen módon kell részt vennie az ifjúsági ügyekért felelős miniszternek az ifjúsági p rogram, illetve a cselekvési program megalkotásában, annak végrehajtásában, illetve annak ellenőrzésében. De természetesen az önkormányzatok számára is feladatokat határoz meg a törvénytervezet által megfogalmazott némelyik paragrafus, némelyik szakasz, íg y például egy új kötelezvény az önkormányzatok számára, hogy a 20 ezer lakosszám feletti településeken kötelező érvénnyel kellene ifjúsági bizottságot létrehozni. Ma is sok önkormányzat működtet ifjúsági bizottságot vagy önállóan, vagy más bizottság mellet t, vagy annak berkein belül - sport- és ifjúsági bizottság, szociális és ifjúsági bizottság, oktatási és ifjúsági bizottság, művelődési és ifjúsági bizottság. De azt gondoljuk, hogy egy 20 ezer lakosszám feletti település esetében, ha valóban komolyan gond oljuk a nemzeti ifjúsági stratégia alapjait, amely szerint a jövő nemzedékére, a fiatalokra mint erőforrásra kell tekinteni, akkor kell hogy ezzel egy önálló bizottság foglalkozzon már önkormányzati szinten is. A törvénytervezet egyébként nemcsak a jogok g yakorlása tekintetében határoz meg a közigazgatásra, az államra vagy annak alrendszerére kötelező feladatokat, hanem az együttműködés kereteit is szeretné bővíteni. Ily módon azt mondja ki a törvénytervezet, hogy intézményesített párbeszédformákat kell lét rehozni a gyermek- és ifjúsági ügyek képviselői, érdekképviselői és a döntéshozók között. Döntéshozók, úgymint Országgyűlés - és akkor itt egy nemzeti ifjúsági képviseletre van szükség , és úgy döntéshozók, mint önkormányzatok, megyei, fővárosi vagy telep ülési önkormányzatok, ahol helyi szintű intézményesített párbeszédformákra van szükség, amelynek formáját konkrétan helyben kell megalkotni, hiszen az önkormányzatiság egyik fontos eleme ez. Másrészt pedig a működési metódusát is helyben kell megalkotni, h iszen erre a törvény csak kötelezi az önkormányzatokat, hogy folytasson párbeszédet, egyeztessen a fiatalokkal, kérje ki a véleményüket, sőt ha kell, akkor akár vétójogot is biztosítson a fiataloknak bizonyos ügyekben, de hogy milyen módon teszi ezt, azt a helyi önkormányzat dolgozza ki. Hadd hozzak saját példát, egri és Heves megyei önkormányzati példát! Egerben önkormányzati képviselőként sikerült azt elérnünk hosszú évek alatt, hogy egy olyan intézményesített
