Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. december 14 (252. szám) - Új bizottsági tag megválasztása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - PETTKÓ ANDRÁS (független):
3727 egyes fémek begyűjtéséről és értékesítéséről szóló törvénynek a magyar k is- és középvállalkozásokat ellehetetlenítő voltára. Most szeretnék rávilágítani a készülő végrehajtási rendelet néhány hasonló pontjára is. Először is arra, hogy a rendelet még mindig készülő stádiumban van, a szakmai egyeztetésre pedig a kormány szokása szerint ismét csak szűk körben került sor, megint kihagyva a magyar kisvállalkozók egyesületeit, holott a törvény elfogadására már nyáron sor került. A készülő rendelet több kötelezettséget állapít majd meg a vállalkozások számára, köztük tárolóépületek és helyiségek létesítését, amelyre - amennyiben tevékenységét folytatni kívánja - a törvény által meghatározott 60 nap áll rendelkezésére. Most, amikor megérkezett a téli hideg, ha kihirdetésre is kerül a rendelet, az építkezés szinte lehetetlen, és az is ma rad a nyáron írt törvény által adott moratórium időintervallumában. Amíg pedig nem kerül kihirdetésre, nem igazán érdemes belevágnia az építésbe, mivel nem tudja, milyen feltételeknek kell megfelelnie, viszont amint megismeri a kondíciókat, választás elé k erül: vagy horribilis költségek árán télen építkezik, vagy képtelenné válik teljesíteni a feltételeket, és esetleg később, tevékenységének felfüggesztése és az ebből fakadó bevételkiesés után jóval kedvezőtlenebb kondíciókkal újrakezdőként bejelentkezni. A moratóriumról szólva el kellene oszlatni néhány tévhitet. A vám- és pénzügyőrség részéről folyamatosan érkeznek a médiában olyan kijelentések, amelyek szerint januártól ellenőrizni és bírságolni fogják a kereskedőket. A törvény sehol nem állapít meg rémis ztgetési kötelezettséget, arról viszont a 15. § (5) bekezdésében szól, hogy a moratórium időszaka alatt nincs joga szankcionálni. (21.00) Nem szól a tervezet arról, hogy az új ellenőrző hatóságnak együtt kellene működnie a korábbival, a környezetvé delmi felügyelőséggel, pedig a tapasztalatok fel nem használása indokolatlanul megnöveli az átállás költségeit. Pozitívuma a tervezetnek, hogy - a korábbiakkal ellentétben - figyelembe veszi a biztosíték mértékénél, hogy vannak kisebb vállalkozások is. Azo nban ennek kiszabása kérelemre, míg a normál és a - szabályszegés esetén - növelt összegé hivatalból történik. Ha a hatóság a vállalkozó aranyfogát is ellenőrzi, akkor illő lenne a csökkentett biztosíték feltételeinek beálltát is észrevennie. Továbbá ki ke llene emelni, hogy azokra is csökkentett biztosíték vonatkozik, akik már korábban is jogkövetően folytatták a tevékenységüket. Tisztelt Ház! A tervezetnek van néhány, tervgazdaságot idéző része is. Az engedélykérelemnél például fémfajtánként bontásban nyil atkozni kell arról, hogy éves szinten mennyi halad át a vállalkozáson, elfeledkezve arról, hogy kereskedelemről beszélünk, ahol jósnak kellene lenni, hogy megmondhassa előre, melyik fajtából mennyit ajánlanak fel neki megvételre. Legfeljebb annyi lenne elv árható, hogy arról nyilatkozzon, éves szinten milyen mennyiséget tud összesen kezelni. Hasonló ízű az a rész, ahol a fémhulladék darabszámát nyilvántartandóként határozzák meg. Könnyű belátni, a fémlopás attól nem fog csökkenni, ha a forgácsot kilogrammonk ént több milliós darabszámban megszámolják. A vállalkozói kedv viszont annál inkább... Érdekes továbbá, hogy a fémhulladékot átadó magánszemély számára kötelezővé teszi, hogy a nyilatkozat példányát öt évig őrizze meg. Szép példája ez annak, hogy a papírmu nka előírásával remélnek gátat vetni az ilyennel nem törődő illegális csatornáknak. A legtöbb hulladékgyűjtő alacsony iskolai végzettségű, szerény körülmények között élő ember, nem fog napi szinten érkező papírokat őrizgetni évekig, hanem újrahasznosítja v agy hulladékként, vagy tüzelőként. Ennek a szabálynak legfeljebb annyi hatása lehet, hogy a háztartási hulladék legális és mérhető újrahasznosítását csökkenti, ezzel csökkentve a vonatkozó uniós arányszámok elérésének az esélyét. Érezhető, hogy a szabályoz ás olyan, hogy a jogkövetést szinte teljesen ellehetetleníti a kkvk számára is, ami ahhoz vezethet, hogy betarthatatlanná váló szabályok miatt ötezer magyar kisvállalkozás húzhatja le a rolót, tízezres nagyságrendű tartós munkanélküliséget generálva.
