Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. december 14 (252. szám) - Új bizottsági tag megválasztása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz):
3723 Arra kérem a képviselő urat, hogy térjen vissza a demokratikus politikai párbeszédhez, és keressünk együtt megoldásokat ezekre a kérdésekre. Köszönöm szépen, elnök úr. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm. A mai napo n napirend utáni felszólalásra jelentkezett Bóka István képviselő úr is, Fidesz: “A Balaton versenyképessége a pályázatok tükrében” címmel. A képviselő urat illeti a szó ötperces időkeretben. DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Eg yre több jelzés, észrevétel, statisztikai adat mutatja azt, hogy veszíthet versenyképességéből a Balaton. A Balaton hosszú távú fejlesztési koncepciójának 2007ben készített helyzetértékelése keményen fogalmaz. A Balaton környékének gazdasága válságjegyeke t mutat, még akkor is, ha ez a terület még ma is relatíve fejlettnek számít. Foltokban már megvalósultak, illetve megkezdődtek azok a fejlesztések, amelyek versenyképessé tehetik újra a régiót. Különösen igaz ez a parti sávra: az egy lakosra jutó GDP 27 sz ázalékkal haladta meg az országos átlagot 2004ben. Csakhogy ez a többlet 1994ben még 62 százalékos volt. Azaz egy valaha kiemelkedően fejlett terület folyamatos visszaesésének vagyunk tanúi. A helyi gazdaság minden bizonnyal strukturális válsággal küzd, ami külső jegyeiben kevésbé látványos ugyan, de az általunk kimutatott évtizedes trend komoly figyelmeztetés kell hogy legyen az érintett döntéshozók számára. Hogy a gazdaságon belül az idegenforgalom mint ágazat helyi válságáról van szó, azt tökéletesen m utatja, hogy a parti sáv az imént jelzett mértékben veszített fejlettségi pozícióiból, míg a mögöttes településeknél ez a visszaesés nem következett be, hanem kisebb ingadozásokkal lényegében szinten tudták tartani magukat. A Balaton régió nemcsak Budapest gyors gazdasági növekedése miatt veszít folyamatosan országon belüli fejlettségi pozícióiból, hanem a fővároson kívüli Magyarország fejlődési ütemével sem tudja tartani a lépést. Ez a csökkenő tendencia mindhárom megye balatoni részére igaz, ám legrosszab b a helyzet a parti sávban, illetve a városokban. A térség viszonylagos GDPtermelő képessége mára tovább romlott, ma már nem haladja meg az országos átlagot. Strukturális problémák vannak tehát a Balatonnál, a probléma azonban nem csak az, hogy területfej lesztési szempontból a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet teljesen szét van szabdalva, holott a Balaton és térsége egy szerves egység. A Balaton három megyéhez, a három megye pedig három különböző régióhoz tartozik, az érdekek összehangolása szinte lehetetlen. Úg y tűnik, a kormány nem érzékeli a fenti problémát, nem érzékeli, hogy a Balaton valószínűleg hosszú időre elveszítheti versenyképességét. Nem érzékeli a problémát, mert ha érzékelné, akkor tenne valamit a Balaton régióért, vagy legalábbis nem hozna olyan i ntézkedéseket, amelyek visszavethetik a Balaton gazdaságát. Az egyik problémaköteg, hogy az úgynevezett európai uniós pályázatok tekintetében a Balaton pozíciói gyengék, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet érdekérvényesítő képessége gyenge. A II. nemzeti fejlesz tési terv első két évében beadott, közel 22 ezer pályázat 2,6 százaléka sorolható a Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez tartozó települések valamelyikéhez. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet pályázati aktivitása tehát közel az országos átlag körüli. Ezzel szemben a ciklus első két évében - tehát 2007. és 2008. évben - közel 2000 milliárd forint forrás kihelyezésére került sor, s ennek az összegnek mindössze 0,6 százaléka, vagyis 11,5 milliárd forint jutott a projektek megvalósulási helye szerint a Balaton Kiemelt Üdü lőkörzetbe. A II. nemzeti fejlesztési terv egy főre jutó fejlesztési forrása országos viszonylatban 187 ezer forint, míg az ugyanilyen tartalmú érték a kiemelt üdülőkörzetben 44 ezer forint. Az üdülőkörzetben élő egy lakosra tehát az országos átlag mindöss ze 23,5 százaléka esik. Valamivel jobb a helyzet természetesen, ha a főváros nélkül számítjuk ezt az
