Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. szeptember 22 (223. szám) - A nemzeti ifjúsági stratégiáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - ÁGH PÉTER (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - BOTKA LAJOSNÉ (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - TÖRÖK ZSOLT (MSZP):
373 Ekkor jött létre például Egerben a városi diákparlament, amely azóta is rendszeresen megrendezésre kerül. Én már régen nem is tudom, hogy hol volt a legutóbbi diákparlament, de még mindig működik, és mind a mai napig intézményesített rendszere van annak, hogy a diákok, az egri középiskolás diákok például véleményt nyilváníthassanak, mert a diákparlamenten városi diáktanácsot választanak, akik az önkormányzatnak partnerei. Létrejött akkor olyan önkormá nyzati rendelet, amit sikerült elérnünk, hogy megszülessék, amely például az ifjúságot érintő kérdésben kötelezővé tette az érdekegyeztetést az önkormányzat és az ifjúsági érdekképviseleti szervezetek között, az Országos Érdekegyeztető Tanács mintájára. S zámos ügy indult el ebben az időben, mert eredményeket tudtunk elérni az ifjúsági szakma révén. Bár akkor is voltak olyan helyi, lokális politikusok, akik azt mondták, hogy ifjúsági ügyek, hát nézzük, az akár egy villanyoszloppal is felér, mármint költségv etési tétel, esetleg egy kilométer utat is szántak volna erre. Tehát pontosan, amiről Botka Lajosné beszélt, ez nem feltétlenül materialista kérdés, hanem éppen az, hogy az embert, az értéket kell benne nézni. Sőt volt olyan is, aki azt mondta, hogy az ifj úsági üggyel mi foglalkozzunk. Meghívtunk egy polgármestert egyszer előadást tartani, és mondta, hogy mi kérem, az önkormányzat foglalkozunk ifjúsági üggyel, hiszen működtetünk iskolát, óvodát, és egyébként pedig működik a gyermekétkeztetés, és ezzel ők az t mondták, hogy elintézték az ifjúság ügyét - ettől sokkal bővebb. Akár horizontálisan, akár vertikálisan nézzük ezt a területet, sokkal bővebb ügyről van szó, a fiatalokkal való foglalkozástól, a szabadidő hasznos eltöltésétől kezdve a sporton át a felsőo ktatáson át mindennel foglalkozik, és mindennel, de semmivel, ugyanakkor sok esetben, önellentmondás, de valóban így van, hiszen az ifjúság élethelyzetéből adódóan különböző igényekre, különböző ügyekre kell hogy figyeljen. Egy 812 éves korosztályba tarto zó gyermek vagy kis fiatal felnőtt, fiatal kamasz esetében az igények teljesen mások, mondjuk, a közösségi létre, mint egy 30 éves fiatal esetében. Teljesen más ügy foglalkoztatja a 1415 éves, pályakezdés előtt álló vagy középiskolai tanulmányait elkezden i vágyó fiatal kamaszt, mint mondjuk, egy huszonévest, aki éppen az otthonteremtés, a munkahely megtalálása vagy éppen a családalapítás előtt áll. Ezekre az ügyekre, még egyszer mondom, horizontális és vertikális vetületben kell választ adnunk, és ebben a stratégia segítséget nyújt, jövőképet, víziót vázol fel 2025 évre a mai magyar fiatalság számára. Értékalapú, értéket közvetítő ifjúsági stratégia van előttünk, amely sem politikailag, sem ideológiailag, sem vallási szempontból nem ragad le egyegy irányz atnál, de mégis értékeket közvetít, amely a fiatalok számára követhető. Még egyetlenegy említésre méltó esemény az utóbbi időből: aláírásgyűjtést kezdeményeztek civil szervezetek, fiatalok, hogy az ifjúsági törvény megszülethessék. A magam részéről elfogad hatónak, sőt támogatandónak tartom, hogy ifjúsági törvény szülessék a Magyar Országgyűlésben. Tudom, sokan ennek ellene vannak, hiszen az “előnyt az ifjúságnak, előnyt a jövőnek” jelszó nem mindig jár pozitív élményekkel együtt. Voltak ennek szemtanúi és e lszenvedő alanyai '982002 között, de egyébként a mi oldalunkról is lehet hasonló élményekről beszámolni, amikor negatív visszhangra talál az, amikor a fiatalok túl sok esélyt, túl sok lehetőséget kapnak, de azt gondolom, hogy ez is majd kiforrja szépen la ssan magát. Mégis fontos lenne, hogy egy ifjúsági törvény megszülessék, az Országgyűlés erről szavazzon a későbbiekben. Hogyha megengedik, akkor egy, a múltkor is említett szólással élnék, ami egy konferencián hangzott el, egy ifjúsági ügyekkel foglalkozó konferencián azt mondta az egyik fiatalember, hogy olyan, a számára fontos ügyekkel foglalkozó stratégiát szeretne látni itt az Országgyűlés falai között, amely az ő problémáira megoldást talál, neki pedig három ügy van, amivel foglalkozik, ez a kéró, meló , okosság. Tehát ez az iskola, a lakhatás és a munkahely. Ennek a korosztálynak például, a huszonéves, harmincéves korosztálynak ez volt a fontos, vagy ez a fontos, a másik korosztálynak teljesen más kérdések a fontosak. Ha ő így tudta megfogalmazni, hogy kéró, meló, okosság, akkor számára ez a fontos, adjon választ erre is. Aki egyébként szuperlatívuszokban beszélve tudja
