Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. szeptember 22 (223. szám) - A nemzeti ifjúsági stratégiáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - BOTKA LAJOSNÉ (MSZP):
366 ké pviselők asztalán lehet ez a bizonyos stratégia. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Ez nem történt meg. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Csak a normál szót kérő képviselők kedvéért mondom, hogy per pillanat hét kétperces felszólalás kö vetkezik. Elsőként megadom a szót Lamperth képviselő asszonynak, MSZP. DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Én még akkor kértem szót, akkor nyomtam gombot, amikor Pettkó képviselő úr beszélt. Ne hagyjuk az érdeklődő tévénézőket egy félreértésben, mert miközben igaz az, hogy az informatika és az internet használata pontosan egy olyan téma, topic, amiben a fiataloktól, az unokáktól tanulnak az idősebbek, a nagyszülők, de itt olyan kép kezdett kialakulni a vita során, mintha ebben nagyon korlátosak lennének az idősebbek lehetőségei, miközben azért ez nem teljesen így van. Az a sztereotípia, ami az előző napirendnél kialakult, hogy az idősek mind olyanok, akik egyedül vannak, és segítségre szorulnak, nem helyes, miközben vannak ilyenek persze, és kell, hogy segítsünk nekik, de sok olyan idős ember van, aki még nem is érzi magát igazán idősnek, elment nyugdíjba, és igenis kedvet érez ahhoz, hogy ezzel a korszerű eszközzel éljen. Én országgyűlési képviselőként a saj át körzetemben jó pár nyugdíjassal tartok kapcsolatot emailezés formájában, és jó néhány olyan nyugdíjasklubról tudok, amelyik valamilyen pénzügyi forrásra pályázott azért, hogy internetes tanfolyamot, számítógépes tanfolyamot szervezzen a tagjainak, és e zek nagyon eredményesek és sikeresek. Pettkó képviselő úrnak igaza van, hogy ez nem általános. Igaza van, de próbáljuk meg azokat a lehetőségeket támogatni, segíteni - és van ilyen szándéka a kormánynak , ahol azok, akik szeretnének ezzel a korszerű eszkö zzel élni, hozzájuthatnak tanfolyam formájában ehhez a tudáshoz. Én is megéltem a saját családomban az időseknél, édesanyámnál, hogy el kellett jutni a mobiltelefon használatától az SMSen keresztül az internetig, de nem lehetetlen, és szerintem dolga az a civil szervezeteknek és a kormánynak is, hogy nyisson ilyen kaput. Nem cáfolva tehát az alapállítását, csak úgy éreztem, hogy a hangsúly eltolódott, van ilyen lehetőség, talán államtitkár úr is tudna erről számot adni. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP sorai ban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Szintén két percre megadom a szót Botka Lajosné képviselő asszonynak, MSZP. BOTKA LAJOSNÉ (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nagy örömmel vettem azt a kritikát, amelyet egy televíziónéző, a nevel éstudományok kandidátusa fogalmazott meg mindannyiunk számára: amikor az ifjúsági stratégiáról beszélünk, akkor egy lényeges elemet elfelejtünk, mégpedig azt a kérdést feltenni, hogy 15 év múlva milyeneknek szeretnénk látni a ma gyermekeit és fiataljait; m ilyen embert szeretnénk ezzel a stratégiával segíteni annak érdekében, amit mi a stratégia céljaként megfogalmaztunk, hogy a fiatalság a társadalmunk, a hazánk fejlődésének erőforrása. Szeretném ezt a hiányt valamennyire pótolni, két percből már csak egy p ercben. Természetesen mindannyian tudjuk, hogy olyan fiatalokat szeretnénk, akik nem befelé fordulnak, akiknek a társadalom, az ország helyzete, fejlődése egyéni és közösségi közügy. Olyanokat szeretnénk, akik tanulni képesek, akarnak és szeretnek, mert me gértik, hogy egyéni boldogulásuk a saját erőfeszítéseiken is múlik. Olyanokat szeretnénk, akik egészségesek testben és lélekben. Olyanokat szeretnénk, akik a magyarságukat, nemzeti identitásukat megélik, megtanulják, és büszkén vállalják, miközben az Európ ai Unió tagországaként uniós állampolgárok. És természetesen olyan embereket, akikre majdan mi, idősek úgy is számíthatunk, hogy toleránsak, humánusak, felelősségtudattal rendelkeznek, és tudják, hogy egy társadalomban a generációk együttélése és boldogulá sa lehet egy országnak egy fejlettségi állapota és egy embernek a jó közérzete és az ember
