Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. december 8 (251. szám) - Egyes, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szervvel kapcsolatos törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP), a napirendi pont előadója:
3597 hatásköröket, hatósági jogköröket is elláthat a közi gazgatási hivatal, ezért a statuáló részben is megjelent az a megfogalmazás, amely szerint törvény vagy kormányrendelet ennek a szervnek, ennek a szervtípusnak más államigazgatási feladatot, hatáskört is megállapíthat. Teljesen egyértelmű ily módon, hogy a statuáló szabály minden olyan követelménynek megfelel, amit az Alkotmánybíróság előírt, ugyanakkor minden tekintetben kielégíti a FideszMagyar Polgári Szövetség igényeit is. Mert először is: most már, ha elfogadnák a törvényjavaslatot, a törvényességi el lenőrzést megyei, fővárosi szinten látnák el. Másfelől: amennyiben a Fidesz majd kormányra kerül, semmilyen akadálya annak, hogy más államigazgatási feladatot, hatáskört is idetelepítsen. Mivel a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervét egy feles törvény intézményesítette, minden eszköze megvan arra, hogy kialakítván saját államigazgatási struktúráját, saját államigazgatási szervezetrendszerét, megszüntesse a regionális államigazgatási hivatalt, és visszaállítsa az általa oly hőn áhított területi szintet, a megyét ebben a vonatkozásban is. Persze, ehhez hozzá kell tennünk, hogy ebben az esetben a FideszMagyar Polgári Szövetség egy olyan berendezkedéshez ragaszkodik, amit 1994ben a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetség e vezetett be mint koalíciós partner, kormányzó párt. Vannak ugyanakkor egyéb rendelkezések is ebben a törvényjavaslatban, olyan rendelkezések, amelyeknek alapvető célja a jogi pontosítás. Nézzük meg, hogy miért alkalmaz ez a törvényjavaslat bonyolultnak t űnő megfogalmazásokat! Először is: a közigazgatási hivatal mint fogalom kizárólag a 98. § (1) bekezdésében maradna meg az önkormányzati törvényben. Ennek az az oka, hogy ha valamilyen oknál fogva megváltozik a szerv elnevezése, akkor ne kelljen végigvinni ezt az egész jogrendszeren. Ennek következtében a törvényjavaslat mind az önkormányzati törvény, mind a sokszor módosított 1993. évi LXXVII. törvény, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény esetében átvezeti a közigazgatási hivatal helyett az új fogalmat, mégpedig azt, hogy a kormány törvényességi ellenőrzést ellátó szerve. Meg kell jegyeznem, hogy abban az esetben, ha a Fidesz visszaállítja az eredeti struktúrát, ami '94 és 2007. január 1je között működött, abban az esetben sem lenne szüks éges végigvinni a kodifikációs változtatásokat a normaszövegeken, mert itt magát a konkrét feladatot jelölnék meg, nem pedig a szerv elnevezését. Ezen túlmenően a törvényjavaslat más törvények esetében is keresztülvezeti ezt a módosítást, de most már azzal a megfogalmazással, hogy a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szerv. Ennek az a lényege, hogy jelezzük, ennek a szervezetnek ez a fő feladata, de természetesen ez a szervezet más feladatokat is kaphat, mint az előbb má r jeleztem. Ezek a változtatások egyben jogi pontosítások is. Ezek közül a legfontosabbat emelném ki. A köztisztviselői törvényt módosító 2007. évi LXXXIII. törvény, amely a képzés, továbbképzés tematikáját is érinti, olyan megfogalmazást tartalmazott, ami nek alapján a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve vezetőire, illetőleg köztisztviselőire nem terjed ki. A mostani változtatás ezt a hiányosságot pótolja, tehát ennek alapján mindkét szervtípus vezetőire és köztisztviselőire ez a faj ta kötelezettség, ami persze egyben jogosultság is, kiterjed. Tehát külön van nevesítve a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, és külön van nevesítve a kormány törvényességi ellenőrzést ellátó szerve. Tisztelt Há z! Lehet vitatkozni azon, hogy két államigazgatási szervezet létrehozása többletköltségeket és többlet vezetői pozíciókat eredményez. Valójában, ha ezt a törvényjavaslatot elfogadjuk, akkor semmi más nem történik, mint egy egyszerű átszervezés, új, komoly vezetői státusok pedig nem keletkeznek, hiszen jelenleg is a regionális államigazgatási hivatalok vezetőinek státusa főosztályvezető, nem pedig helyettes államtitkár, ahogy ez 2006 végéig volt. Ebből pedig az következik, hogy sem nagyobb kiadásokat, sem lé tszámnövekedést maga a változtatás nem eredményez. A törvényjavaslat benyújtásával azt is jelezni kívántuk, hogy nincsenek olyan problémák, amelyek megoldása hosszú hónapokat igényelne. Néhány nap alatt a törvények szintjén sikerült pontosan elválasztani e gymástól ezen új szerv és a kormány általános hatáskörű területi
