Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. december 8 (251. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. KLING ISTVÁN környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár:
3566 plenáris ülésen. Szigetköz közel két évtizedes rehabilitációs folyamatában különösen fontos volt a határvízi bizottságon belüli szlovákmagyar együttműködés. A víz keretirányelv sza bályozó szerepe, a Dunastratégia, a magyar elnökség lehetőségei, a leendő magyar EUbiztos ügyünket patronáló hozzáállása és az EUs szakmai fórumok jelenthetnek csak garanciát arra, hogy pártpolitikától mentes szakmai és közösségi érdekeket optimálisan s zolgáló, a szlovákmagyar feszültséget oldó, a Duna mentén élők számára egyaránt elfogadható megoldások szülessenek. Ehhez szeretnénk hozzájárulni Hegyi Gyula dunai konzullal és Beke Károllyal, a SZITE képviselőjével együtt az EP régiók bizottságánál és a Duna Intergroup segítségével együtt. Köszönöm a türelmüket. (Szórványos taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Megadom a szót Kling István államtitkár úrnak, aki a kormány nevében kíván felszólalni. DR. KLING IST VÁN környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Felvetésére válaszolva szeretném tájékoztatni, hogy természetesen tárcánk több szempontból is érintett a javaslataival kapcsolatban, és érthető módon minisztériumunk meghatározó szerepet kíván játszani a Dunastratégia kidolgozásában. Tárcánk több egyéb szempont mellett azt az álláspontot képviselte és képviseli ma is, hogy a stratégia kidolgozása során alapvető szempont az Európai Unió ví z keretirányelvének figyelembevétele, érvényesítése, végrehajtása, mivel a meghatározó fejlesztési lehetőséget ez kínálja Magyarország vízügyi politikája számára a következő 20 esztendőben. A tárca vezetésével jelenleg folyik az Európai Unió víz keretirány elvének végrehajtása, a keretirányelv a belső jogrend részévé vált, és ennek már működő része a vízgyűjtőgazdálkodási tervezés. A tervezés eredményeképpen megfogalmazásra kerültek azok az intézkedési tervek, amelyek alapját képezik azoknak a nagyprojektek nek, amelyeket képviselő asszony is említett. Elsőrendű fontosságúnak tartom, hogy egy ilyen nagy jelentőségű terv, ami a térség vízgazdálkodásában fontos változásokat eredményez, a vízgyűjtőgazdálkodási tervezés folyamatában felsőbb szinten is megvitatás ra kerüljön. Pillanatnyilag ez a folyamat nyílt szervezési eljárásban van, és ennek eredményét a közeljövőben az Európai Unió is alapdokumentumként fogja majd elfogadni. Tárcánk a Szigetközt továbbra is fontos területnek tartja, bár érthető módon a beavatk ozási lehetőségeinket továbbra is hátráltatja a bősnagymarosi probléma léte. Megértve a térség helyzetét, előnyösnek tartjuk, hogy a térségben két sikeres KEOPpályázat is elindult, amelyek függetlenek ettől a problémakörtől; független, ugyanakkor azért m égis némi összefüggése, némi kapcsolata van e problémakörrel. Így indulhat el az AlsóSzigetközben, a MosoniDunán és a Lajtán a tervezés alatt álló rehabilitációs munkák kivitelezése majd a 2010es esztendőben. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy a Szigetközben is folyik a vízgyűjtőgazdálkodási tervezés. Információim szerint a szigetközi részvízgyűjtő lakossági fórumai visszatükrözték azokat az igényeket, amelyek a Szigetköz megalapozott rehabilitációját kívánják megvalósítani. Fontos kérdés ezen tervezés során is a nyilvánosság bevonása, hiszen a vízgyűjtőgazdálkodási tervezéshez kapcsolódik az a fajta stratégiai környezeti vizsgálati folyamat, amely megalapozza a nyilvánosság bevonását, és a nyilvánosság véleményét is beépíti a tervezés folyama tába. A megnyilatkozó helyi igények összhangban vannak a képviselő asszony által képviselt állásponttal és szándékaival. Ez azt jelenti, hogy továbbra is megvan a lehetősége a tudatos érdekképviseletre, akár a részvízgyűjtő, akár az ez idő tájt megalakuló Dunai Vízgyűjtő, vagy az Országos Vízgyűjtőgazdálkodási Tanács munkájában. Ezek a tervek az egyes részvízgyűjtőkből épülnek fel, és azután a Dunára, a Tiszára, a Drávára és a Balatonra készülnek el országos szinten.
