Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. december 7 (250. szám) - A bányászatról szóló 1993. évi LXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP), a napirendi pont előadója: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor):
3522 Az előterjesztők nevében megadom a szót Orosz Sándor képviselő úrnak, a napirendi pont előadójának. DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP), a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Ígé rem, hogy rövid leszek. Engedjenek meg néhány szót a beterjesztett törvényjavaslat előzményeiről és utána arról, hogy maga a törvényjavaslat mit tartalmaz. Az előzményekről: közel egy évtizede annak, hogy 2000 januárjában Nagybányán átszakadt egy aranybány a zagytározójának a töltése, az ott tárolt hatalmas mennyiségű zaggyal együtt cianidvegyületek nagy mennyiségben kerültek az élővizekbe. (17.40) Az élővizekbe kerülvén tömeges élőlénypusztulást, halpusztulást okoztak, és csak a magyar katasztrófaelhárítás, vízügyi szervek ügyességén, hozzáértésén múlt, hogy Magyarországon sem okozott nagyobb katasztrófát. De aki visszaemlékszik, pontosan tudja, hogy a halállomány akkor gyakorlatilag kiveszett. Hála istennek, azóta ez a helyzet változott. Tíz év telt el tehá t a cianidszennyezés óta, azóta a kezdeti felháborodást követően nem sok minden történt. Tíz év elteltével magyar környezetvédő szervezetek kezdeményezték, hogy erre a helyzetre a Magyar Országgyűlés válaszoljon, reagáljon, hozzon egy törvényt, aminek érte lmében Magyarországon ne lehessen bányászati tevékenység során cián, cianidtechnológiát alkalmazni. Ez az, amit tartalmaz a beterjesztett törvényjavaslat. Miről is szól ez? Három dologról. Elsősorban a víz védelméről, másodsorban az Országgyűlés és a civi lek közötti kapcsolat komolyságáról, harmadrészt pedig nemzetközi felelősségünkről. A víz védelméről szólván: nagyon sok emberi tevékenység veszélyezteti az élet legfontosabb forrását, a vizet. Amit lehet, ezek közül korlátozni kell. Ezt teszi meg a törvén yjavaslat. Magyarországon ismereteink szerint jelenleg ilyen technológiát egyébként nem alkalmaznak. Említettem volt, hogy civil zöldszervezetek kezdeményezték ezt a törvényjavaslatot. Megkeresték valamennyi parlamenti pártot és parlamenten kívüli politika i erőt is. Teljes egyhangúsággal álltunk e mögé a kezdeményezés mögé, és örömünkre szolgált az is, hogy mind az Országgyűlés környezetvédelmi, mind pedig gazdasági bizottsága hasonlóképpen, hasonló egyhangúsággal döntött ebben az ügyben. Példa tehát ez a t örvényjavaslat arra, hogy fontos ügyekben a döntéshozók hallgatnak az ügyekhez értő emberekre. Ami pedig nemzetközi felelősségünket illeti, a tíz évvel ezelőtti ciánszennyezés következményeként Csehországban ezt a bányászati tevékenységet betiltották. Több kezdeményezés indult arra nézvést, hogy Európaszerte tiltsák be ezt a technológiát, de mint tudjuk, létezik, mégpedig ugyancsak Romániában aranybányanyitási törekvés, ami ugyanezt a technológiát kívánja alkalmazni. Mi magunk többször kiálltunk amellett, a Magyar Köztársaság kormánya is, a parlamenti képviselők, Európai parlamenti képviselők, hogy ez a tevékenység ebben a formájában ne lehessen folytatható. Hitelünket nagymértékben tudja növelni, hogy ha már eddig nem, legalább a tizedik évfordulóra Magya rországnak olyan törvénye lesz, amelyik ezt a tevékenységet itt nálunk betiltja. Megéltünk egy rossz példát. Az emberi felelőtlenség egy aranybányából kiindulva katasztrófát okozott. A tizedik évforduló legyen alkalom arra, hogy mutassunk példát Európának, és kérjük, várjuk el tőlük ugyanezt, és ezzel vizeinket védjük. Tehát ne feledjék! Aranybányászatról van szó. Ne feledjék! Lehet, hogy az arany drága, de valódi értéke az életet adó víznek van. Védjük meg! Ehhez pedig arra kérem önöket, hogy fogadják el a beterjesztett törvényjavaslatot. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most megadom a szót Oláh Lajos államtitkár úrnak, aki a kormány nevében kíván szólni.
