Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. december 7 (250. szám) - Béki Gabriella (SZDSZ) - a szociális és munkaügyi miniszterhez - “Mit old meg a lakás létszámkorlátozása?” címmel - ELNÖK (Mandur László): - KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Mandur László): - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ):
3497 Mi az igazi oka annak, hogy ez a rendelet megszületett? Híre van annak, hogy különösen lakótelepeken, roma betelepü lők együttélési problémát okoznak a régebbi nem roma lakosságnak. Gyanítom, hogy egyfajta romaellenes lakossági zúgolódás lehet a rendeletmódosítás mögött. Szeretném tudni, mit gondol államtitkár úr erről a rendeletről. Mi lehet ennek a rendeletnek az igaz i célja, és hogyan lehet egy ilyen rendeletet valóságosan alkalmazni? Be lehete tartani, hogyan lehet érvényt szerezni egy ilyen rendeletnek, ha már megszületett? Mindegyik lakásba be fog csöngetni a rendőr, igazoltatja a jelenlévőket, és megállapítja, ho gy nincsenek bejelentve? S akkor mit csinál? Azt gondolom, akkor is probléma van, ha ez a rendelet működik, hiszen ha tényleg működne, akkor a hajléktalanok számát gyarapítanánk, de valószínűbb, hogy ez a rendelet nem is fog működni. Várom a válaszát. ELNÖ K (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Megadom a szót Korózs Lajos államtitkár úrnak. Parancsoljon! KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Képviselő A sszony! Én is meglepődtem egy kicsit, mert úgy emlékszem, hogy Magyarország történelmében még nem volt példa arra, hogy ilyen jellegű rendeletet alkotott volna egy települési önkormányzat. Képviselő asszony délelőtt a szociális bizottság ülésén is valami h asonló kérdést intézett hozzám, és tisztelettel jelentem, hogy néhány dolognak nekem is utána kellett néznem, mert nem egy mindennapi dologról van szó. (15.30) Van egy olyan törvény, ami 1992ben született, amely a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szól, és a törvény idevonatkozó 5. § (2) bekezdése értelmében a lakcímbejelentés szempontjából “lakcímnek tekintendő az az egy vagy több lakóhelyiségből álló épület vagy épületrész, amelyet a polgár életvitelszerűen otthonául használ, to vábbá az a helyiség, ahol valaki szükségből lakik, vagy amennyiben más lakása nincs, szükségből megszáll”. Az vitathatatlan, hogy előfordulhat olyan helyzet, hogy a két utóbbi definíció miatt kell hogy valaki így szállásolja el magát. Az egyik, hogy szüksé gből megszáll, a másik, hogy amennyiben lakása nincs, valamilyen olyan lakóegységben száll meg, amely nem feltétlenül lakás céljára épült. Mindennemű korlátozás oda vezethet, azt gondolom, amit az elmúlt egykét évben már lehetett tapasztalni, de azt megel őzően, a rendszerváltás óta még soha, hogy az utcán élők között sajnálatos módon megjelentek a roma hajléktalanok. Erre példa még nem volt. Ugyanis azt tapasztaltuk az elmúlt években, évtizedekben vagy két évtizedben, amióta szembetűnő a hajléktalanság Mag yarországon, hogy általában a hajléktalanok száma különösebben nem nő, sajnálatos módon nem is csökken, de a szolgáltatásokat végző civil szervezetek többékevésbé ilyen tájékoztatásokat adnak, hogy soha nem látott mértékben vannak jelen a roma etnikumhoz tartozó hajléktalanok. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Viszontválaszra megadom a szót képviselő asszonynak. Parancsoljon! BÉKI GABRIELLA (SZDSZ) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Állampolgár, bocsánat, Államtitkár Úr! (Közbeszólások a F idesz soraiból. - Derültség.) Igen, állampolgárokról akarok beszélni, mert nagyon jó lenne egy olyan jóléti államban élni, ahol az állam a mindenkinek minimum 6 négyzetméteres lakóteret biztosítani és garantálni tudja. De ugye teljesen világos a kérdésből, hogy ebben az esetben nem erről van szó. Arról van szó, hogy ha tényleg érvényt szereznek a rendeletnek, akkor nagy valószínűséggel termelik a hajléktalanokat. Ha pedig nem tudnak érvényt szerezni egy ilyen rendeletnek, akkor nem tudom, miért is kell ilye neket alkotni.
