Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. november 30 (248. szám) - A Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - BURÁNY SÁNDOR nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztériumi államtitkár:
3404 3. és 4. bizottsági ajánlási pontokhoz szeretnék hozzászólni, pontosabban kifejteni azt a kapcsolódó módosító java slatot, amelyet a szétválasztási szabályok pontosítása érdekében fogalmaztunk meg. A törvényjavaslat egyik lényeges eleme, hogy a Nemzeti Akkreditáló Testület - amely egy köztestület - működését elősegítendő szakmai és törvényességi felügyelet alakuljon ki , összhangban az európai uniós irányelvekkel. (23.50) Az ezt a felügyeletet ellátó miniszter értelemszerűen ne vegyen részt összeférhetetlenség alapján a tanács működésében, viszont az összes többi minisztériumnak, amelyik érintett vagy érdekelt lehet az a kkreditációban, viszont legyen, lehessen képviselete. Ezeket a célokat elérendő, a kapcsolódó módosító javaslatunk szerint egy új 5. §t kívánunk létrehozni, amely pontosítja, hogy a törvényességi felügyeletet ellátó miniszter a közgyűlésen tanácskozási jo ggal vesz részt, ennek keretében a közgyűlésen részt vehet, felszólalhat és kérdéseket tehet fel, tehát információja lehet az ott folyó munkáról. Ugyanakkor a testület és a tanács működését illetően javasolunk egy kiegészítést. Az egész passzust fölolvasom : “A testület elnöke a tanács megválasztását napirendre tűző közgyűlés összehívásával egyidejűleg felkéri az akkreditálásban érdekelt minisztereket, hogy legkésőbb a közgyűlésen nevezzék meg közös képviselőjüket. Az akkreditálásban érdekelt miniszterek min degyike jogosult a közös képviselő személyére javaslatot tenni. A javaslatok alapján az akkreditálásban érdekelt miniszterek döntésüket megelőzően egyeztetnek, vita esetén a kormány dönt.” Most jön a pontosító mondat: “Nem lehet közös képviselő a törvényes ségi felügyeletet ellátó miniszter által vezetett minisztériummal közszolgálati jogviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy.” Tehát ezzel feloldható az ellenőrzésben, a felügyeletben, illetve a működésben való részvétel. Szin tén a kapcsolódó módosítás része egy szövegbeli pontosítás, amely azt pontosítja, hogy “az akkreditálásban érdekelt” szövegrész helyébe “a törvényességi felügyeletet ellátó miniszter kivételével az akkreditálásban érdekelt minisztérium” lép, tehát itt is p ontosításra kerül a szétválasztási szabály. Azt hiszem, a többi, a NAT működésére vonatkozó méltatás az általános vitában megfogalmazódott. Most, a részletes vitában ezt tartottam fontosnak, hogy a korábbi egyeztetésekkel összhangban ennek a szétválasztási szabálynak ebben a szövegezési formában történő támogatását kérjem a jelenlévőktől és a kormánytól is. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megkérdezem, hogy kíváne valaki szólni. (Nincs jelzés.) Amennyiben nem, úgy a ré szletes vitát lezárom. Megkérdezem Burány Sándor államtitkár urat, kíváne szólni. (Jelzésre:) Igen, megadom államtitkár úrnak a szót. BURÁNY SÁNDOR nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Csak röviden szeretn ék reagálni az általános vitában és a részletes vitában elhangzottakra. Elöljáróban szeretném megköszönni a gazdasági és informatikai bizottság munkáját úgy az általános vita, mint a módosító javaslatok tárgyalása során, és külön is szeretném kiemelni Józs a István képviselő úr tevékenységét, akinek külön is köszönöm a törvényjavaslat tárgyalása során kifejtett tevékenységét. Mindketten - úgy értem, a kormány is és a képviselő úr is - olyan kompromisszum kidolgozásán fáradozik, amely világossá teszi, hogy a törvényességi felügyelet nem jelent egyúttal összeférhetetlenséget is, hiszen a törvényességi felügyeletet ellátó miniszter közvetlenül szavazati joggal nem vesz részt a testület közgyűlésén. Hogy pontosan milyen
